...

Árnyképek mik a múltba merednek, elfeledett percek melyek újra fel elevenednek. Minden lépéssel egy több és több, minden pillanatban felbukkan egy közös emlék mely összeköt. Fáj a szív, mely olykor szeretett, idővel elkellett hogy engedje…most köntösébe bújva, elzárkózott és nem kell más szeretette….
Idő kell, hogy feledje mindazt mi a mély sebeket ejtette. Talán majd egyszer…egyszer háta mögött sok száz lépéssel…szíve újra úgy zenél..ahogy a zongora dallamai közt megbújik egy költő halk szava és a szívből jövő dallama….

by B.