bhi blogja
Boldog Karácsonyt!
Mindenszentekre:
Mindenszentekre:
Képzelem?
Néma sírok között baktatok,
a temetőre alkonyat borul.
Ezernyi kis lámpás világítja,
mint sötét éjt messzi csillagok.
Apró mécsem lángja fellobog,
a gyufáé elhal nesztelen.
Ugyanilyen csendesen mentek el –
itt-hagyottak lelke még zokog.
Orvul rám-zuhant emléközön
repít most a régen-voltba el,
s ott vagyok a boldogság-képekben…
Könnycsepp izzik a hideg kövön.
Virágokat rendezget kezem…
Örömöt lop szívembe a múlt,
s emel, ki a jelen örvényéből –
vagy mindezt mégis csak képzelem?
http://elcinkedir.bplaced.net/egyeb/egyeb-alkotasaim/729-mindenszentekre-pps.html
Húsvétra
Húsvétra
Tapsifüles ugrott nagyot,
Kereste a szelíd napot.
Aprócska volt, fű takarta,
Alig látszott ki a kajla.
Kis mancsait emelgette,
A napfényben melengette,
Közben azt is kigondolta,
Ajándékba mit adhatna.
Nyakunkon van már a Húsvét,
Jön majd néhány kedves vendég.
Húsz tojást hoz kakas Elek,
Hát majd tojást festegetek.
Pirosra, sárgára zöldre,
Színes mintázatot körbe,
Mint a kislányok hímeztek
Keszkenőnek fehér selymet.
Lett is sok szép hímes tojás!
Ki festette, nem rokolyás,
Hanem bundás tapsifüles,
Kosara, s szíve sem üres…
Egy tojást neked is adok,
S áldott ünnepet kívánok!
Szeged, 2011. április 21.
http://elcinkedir.bplaced.net/verseim/gyerekversek/776-aldott-husveti-uennepeket-kvanok.html
Áldott karácsonyt kívánok!
Ma
Repesve várok újra;
Tisztítom éltemet,
Agyam, ha rosszra gondolt,
Bocsánatért eped.
Kezem, ha rosszat is tett,
Ma megbocsáttatik
Talán, amint a kisded
A fénnyel érkezik.
Ma ébren ér az éjfél.
A szívem úgy remeg,
Amint a szürkeségben
Az arca feldereng;
Tekintetébe tűz gyúl,
Simítja lelkemet,
Varázslatában égek –
Ki most megérkezett.
A fán kigyúlt a gyertya,
Szivünkben ég a fény,
Szeretve mind a lelkek
Karácsony éjjelén…
Ma égig ér az ének,
S az Úr üzen nekünk;
Megnyílva, tiszta szívvel,
Csak úgy szerethetünk!
Szeged, 2010. december 23.
http://elcinkedir.bplaced.net/
Öszi dalocskák I.
Ma őszi húron énekel borús, fakó kis éneket
A szél, a lenge déli szél, ki kerget éji felleget.
A nap lenyugszik, est ha kél, s a hold szelídül éjre fenn,
A csillagoknak őszt mesél, meséje halk. Levél üzen,
Amint lehull elém, neszez, fülembe súgja bús dalát,
Egén az estnek álmosan hoz incselegve rőt halált.