Balatoni freskó
Dunán innen Magyar Tenger
legnagyobb ő mind között
anno hova rendes diák
minden nyáron elszökött
mólón ülve, láb lógatva
nem számolta a napot
szabadságról álmodozott
s retro zenét hallgatott
bámulta az öreg Holdat
víz- tükörben éjszaka
átjárta a lelke mélyét
régi nyarak illata
vitorlások vitték tova
álmait a túlpartra
hajnali fény ébresztette
s karjaiba bújtatta
imádta a forró nyarat
az átcsókolt perceket
esténként a csillagokkal
ölelkezve lebegett…
égre írta nagy betűkkel
SZERELMEM A BALATON!
nézzétek csak ma is ott van!
graffitin a vonaton…
Internet