Ballada- ezt nem tudtam sajna betömöríteni..

  

Géza bácsi balladája

  

Lassan fordul át az Öreg

Holdtól fényes Nap felé,

Fáradt zajos ember tömeg

Néz megint egy nap elé.

 

Feltűnik egy sötét alak

Valahol a távolban,

Egyszer megáll, másszor szalad

Kezében kis lábas van.

 

Géza bácsi őkegyelme

Kakaóért kiabál,

Beleordít az éterbe,

Bort keres, de nem talál.

 

Feleségét szólítgatja

Kit Trombitásnak becézget,

Asszonyára ráaggatja

A trágár mocskos beszédet.

 

Ház sarkából Bodri kutya

Gazda hangját ugatja,

Az eb feje elég durva

Mert a Géza megnyírta.

 

„Jövök már te bolond tróger!”

Szól Ilonka mérgesen

„Hogy az Ördög vinne már el!

A fejedet szétverem!”

 

„Hol a löttyöm asszony pajtás?”

Kiált Géza egy nagyot

„Minek ez a nagy felhajtás?

Csak bort inni akarok!”

 

Nagysokára meg is leli

A hőn vágyott maligánt,

Örömében levizeli

A kertben nyíló tulipánt.

 

Azaz, hogy csak tervbe veszi,

Öntözné a virágot

Ám a cipzár nem ereszti

Be a külső világot.,

 

Így aztán a sárga meleg,

Benn marad a gatyában

„Mi van Géza megint veled?”

Kérdezi ezt magában.

 

„Most már én vagyok csak száraz!”

Szól egy hang a torkából,

Nagyot kortyol Géza Bá’ az

Életmentő piából.

 

Röhög még a Trombitás is,

Rosszkedv messze menekül

Jól kezdődik ez a nap is

Megy majd meglásd remekül!