2017 Tavasz

BenMar: 2017 Tavasz
/Petőfi után szabadon/

Itt van a tél, itt van újra
Húsvét után részegen,
Tavaszt tapos s havat hintve
Tetőt tép a végeken.

Felrohan a dombtetőre
Mérgét szórja szerte-szét -;
Gyárkémények kába füstje
Vette el tán' az eszét!

Vigyorogva néz a földre
Kajánul fest mosolya,
Olyan, mint egy őrült ember,
Kinek elszállt az agya.

És valóban, jeges földünk
Már nem alszik, most hal meg,
Globalitás csúf kezétől
Elnyűtt teste csupa heg.

Elfútta az álmainkat
fagyos szél; nem fékezett,
Talán majd a hazug tavasz
átfesti a kék eget.

Összeborul természetünk,
Alapjait felszedik,
Rombolják a világunkat,
sötét erők, rút Jedik.

Mondanám, hogy még nem késő,
„Festett ördög” énekem,
Ám a papír, mire írok
Megégett a széleken.

Múltjából az emberiség
régóta későn tanul,
El is tűnik minden tavasz
Holnap, tán nyomtalanul.

Kotródj innen hó hercege,
Fussál, lábad gyorsan szedd,
Tavasz tündér csókját vágyom,
Aki nálad sokkal szebb!