Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tudománytalan TV
bel_corma• 2015. január 30. 13:01
Kávássy György megtörölte erősen verejtékező homlokát. A stúdió reflektorainak - számára szokatlan - erős fénye és cinikus, leereszkedő stílusban megnyilvánuló vitapartnere reakciói csöppet sem javítottak kényelmetlen helyzetén. A jobbján ülő, kissé dilettánsnak tűnő – bár kétségtelenül csinos – riporternő is mindent elkövetett annak érdekében, hogy nevetségessé tegye az általa képviselt álláspontot.
Valkó István, a hivatalos tudomány berkeiben elismert, öregedő fizikus igazán elemében volt. Kényelmesen hátradőlt a vastag bőrfotelben és tűnődve megsimogatta erősen őszülő, ápolt körszakállát.
- Rendben van Kávássy úr, beszéljen nekünk arról a titokzatos negyedik dimenzióról! Hogyan is épül fel ez tulajdonképpen? - Örömmel… - mondta a feltaláló és megköszörülte a torkát. – Nos, ahhoz, hogy ezt megtehessem, előbb pár mondatban el kell magyaráznom önöknek az ötödik dimenzió működési elvét… - Ötödik?! – Valkó szemei elkerekedtek és ajkát lebiggyesztve bólintott. – Ez igen! Az előbb még csak négy volt belőle… - Nézze, ezek szoros összefüggésben állnak egymással, melyek ismerete nélkül képtelenség elmagyarázni…
A riporternő úgy érezte, ideje közbeavatkoznia.
- A műsoridőnk sajnos véges – mosolya a kelleténél kicsit mesterkéltebbre sikeredett. – Kérem, csak röviden… - Igyekszem. Tehát, a negyedik dimenzióban még van tér, de az idő fogalma már értelmét veszti. Az ötödik dimenzió nem más, mint a „nem tér – nem idő” rezgéstartománya, ahol… - Uraaam! - a professzor összekulcsolta ujjait és látszólag könyörögve hajolt előre a fotelben. – Ne térjünk el a tárgytól! Ott tartottunk, hogy a földönkívüliek – ön szerint, legalábbis - ebben a furcsa közegben utaznak a világok között. - Igen. - Milyen, erre vonatkozó bizonyítékai vannak? - Sikerült építenem egy olyan műszert, amely érzékeli az idegen entitások mozgását. - Remek! – dörmögte Valkó, ám leszegett álla inkább elutasítást sugallt. – Megtenné, hogy bemutatja nekünk ezt a csodálatos szerkezetet? - Nos, négy nappal ezelőtt kérelmeztem a szabadalmi hivatalban, hogy jegyezzék be a találmányomat. Tegnap ismeretlen emberek törtek be a házamba és magukkal vitték a berendezést, valamint a megépítéséhez szükséges összes tervrajzot és leírást is. Sajnos, a kutatási anyagaim is eltűntek. Nem tudom, hogy a két dolog összefügg-e egymással, de… - Tehát, semmiféle olyan kézzelfogható bizonyítékkal nem rendelkezik, amely azt igazolná, hogy ez a találmány létezik! - Pillanatnyilag valóban nem, de… - Nézze Kávássy úr, én tiszta szívből szeretnék hinni magának, de… Őszintén szólva, nem tudom, hogy megtehetem-e? - Nem igazán értem, hová akar kilyukadni… - Akkor másképpen fogalmazok. Milyen végzettséggel rendelkezik ön? - Elektronikai műszerész vagyok, de dolgoztam műtőssegédként is, egy ideig pedig az Állami Sejtbiológiai Intézet munkatársa voltam. A Csernobili atombalesetet követően az ukrán katasztrófaelhárító szervek vezetői az én segítségemet kérték a radioaktív szennyeződés semlegesítéséhez… - Járt ön egyetemre, vagy főiskolára? - Nem.
Valkó úr újra hátradőlt foteljében, ujjai hegyét összeérintette és – ajkán felsőbbséges mosollyal - megszólalt:
- Önnek van egy elmélete, melyet nem tud hitelt érdemlően bizonyítani. Semmiféle olyan eszközzel nem rendelkezik, melynek mérési adatai alátámasztanák a teóriáját. Végül, de nem utolsósorban, az ennek megépítéséhez szükséges szaktudással sem rendelkezik. - Így tűnhet a dolog, de…
A riporternő elérkezettnek látta az időt, hogy újra magához ragadja a kezdeményezést.
- Ez tökéletes zárszó! – kommentálta és röpke mozdulattal végigsimított makulátlan frizuráján. - De hát… - Kávássy egy utolsó, erőtlen kísérletet tett a folytatásra. Szeretett volna átadni valamit az emberiségnek, ám a lelke mélyén már feladta az egyenlőtlen harcot. - Sajnos lejárt a műsoridőnk! Sok kérdés vetődött fel bennünk és – gondolom – a nézőkben is, ezzel az érdekes témával kapcsolatban. Abban – azt hiszem – mindnyájan egyetértünk, hogy ezek megválaszolása már a jövő tudósainak a feladata lesz. Uraim, köszönöm a beszélgetést…
A másik kamera felé fordult és folytatta:
- Kedves nézőink, önöknek is köszönjük megtisztelő figyelmüket. Örülünk, hogy minket választottak és ne feledjék: a Tudománytalan Televízió következő adása a jövő héten is a megszokott időpontban jelentkezik majd!
bel_corma2015. január 31. 17:47
Erika, ez így van! :)
Örülök, ha tetszett!
BakosErika2015. január 31. 16:57
Jobb, ha nem nézünk TV-t Attila.
Ám aki lát, annak nem is kell. :)
bel_corma2015. január 31. 15:09
Köszönöm Mamamaci, ebben egyetértünk :)
Mamamaci402015. január 31. 10:15
keserű mosolyra nyúlik a szám,
sajnos a tökéletesnek minden
sora igaz, én hallgatom ugyanezt,
x rádió déli műsorában, s várom
oly' ügyesek, hogy egyszer
tényleg, a fából vaskarika lesz!
bel_corma2015. január 30. 23:53
Köszönöm, igyekszem! :)
Törölt tag2015. január 30. 20:22
Törölt hozzászólás.