Arany blogja

A május havi Krúdy Gyula irodalmi esten kis Húgival vettem részt, mert lányom nem tudott előbb eljönni a munkahelyéről, unokahúgom meg szívesen vállalkozott kísérőnek. Nem először vett részt velem rendezvényen, így már félig-meddig ismerős volt.  Azt est Krúdy szobor koszorúzásával kezdődött, majd a Kéhli Vendéglő Nagytermében folytatódott, mely az egyik legimpozánsabb terme az étteremnek, régi berendezésekkel és óbudai festményekkel díszítve. 

Ezután átadták a kitüntetéseket és új tagsági igazolványokat. Most kaptam meg én is a névre szóló igazolványomat, hiszen eddig drága Férjem kísérőjeként vettem részt az esteken. 

Utána kezdődött maga az irodalmi est, melyben Gyimesi László költő beszélgetett Kanizsa József és Király Lajos költővel. Verseiket Keres Emil Kossuth-díjas Érdemes Művész szavalta nagy átéléssel.

Beszélgetést időnként Tálas Ernő Stockholmi Királyi Opera tenorja szakította meg, aki szép magyar népdalokat énekelt. 

Végül a kör egyik tagja kis zsákbamacska ajándékokkal kedveskedett nekünk. A különböző díszítésű dobozok szerencsefát tartalmaztak. Szép gesztus volt tőle és sok munkája lehetett benne a meglepetésekben. Most már csak a szerencsét várom, amit majd hoz a fácska, legalább is remélhetőleg. 

Az est után taxival jöttünk haza. Ronyka már nagyon várt minket lánykámmal. 

Húgi felajánlotta, hogy bármikor szívesen jön velünk, mellyel élni is fogunk, de remélhetőleg máskor leányzóm is velünk tud jönni, mert hármasban az igazi, bár legigazibb négyesben lett volna, ha párom is velünk tarthatott volna, de lélekben úgy éreztük ő is ott van köztünk. 

Néhány kép az estről:
Kúdy szobor koszorúzása

Nagyterem

Tagságival

Ma tartotta a havi esedékes irodalmi estjét a Krúdy Gyula Irodalomi Kör. 

Mivel férjem alapítótagja volt és most már én is patronáló tag lettem, természetesen elmentünk hármasban, lányom, férjem kis unokahúga: Timi és én. 

Még indulás előtt Timike végzett hajunkon egy kis javítást és már indultunk is taxival. Ronykára Zsuzsika szomszédasszonyunk vigyázott. 

Az est első részében Hajdik József író, költő, a Szárnyaló képzelet főszerkesztője mutatkozott be. Az est házigazdája Kanizsa József költő volt, aki a kör titkára. 
Megismer az író-költő munkásságát, alkotói tevékenységét. Betekintést nyerhettünk apró kis titkokba, hogyan születik meg a mű. 
Több versét is meghallgattuk mint ő, mint előadók tolmácsolásában. 
Az előadás után Zászlós Levente költő adott át a művésznek oklevelet. 

http://kepkezelo.com/images/w9npo20hh49hc96ti0q.jpg

Ezután Költészet napi ünnepi műsor következett, melyben a kör tagjai és vendégei szerepeltek egy-egy verssel. 

Nekünk ez az ünnepi műsor egybeesett drága Férjem halála napjával, így természetesen az ő versét olvastam fel: Baktai Faragó József: József Attilának

http://kepkezelo.com/images/avn6ieva6x644k86n9cw.jpg

Timike Tóth Árpád: A fa című versét szavalta

http://kepkezelo.com/images/voq4hn7xcqjnhdxu7agw.jpg

Kis Timikét, mint férjem unokahúgát, nagy szeretettel fogadták, invitálták, hogy jöjjön máskor is és saját verset is mondjon. 

Kapott több irodalmi estre is meghívót. 

http://kepkezelo.com/images/l59fz50g30g8y73lac5v.jpg

Együtt kis Timikével 

http://kepkezelo.com/images/w30u1qaydbf8cd4519ei.jpg

Lánykámról nem készült kép, mert ő volt a fotós. 
Az est nagyon jó hangulatban telt el és bár nekünk nagy szomorúság volt Jóska nélkül lenni a körben, úgy érzem, azzal hogy mindhárman jelen voltunk, és férjem verse is szerepelt, méltó emlék volt halálának első évfordulóján.

http://www.youtube.com/watch?v=H5UI8WgjNzM

Szeretem a komolyzenét, azon belül is a zongoradarabokat, hiszen 8 évig tanultam zongorázni. 
Kedvencem Csajkovszkij B-moll zongoraversenye. 
Gimnáziumi osztályfőnökünk nagy hangsúlyt helyezett rá, hogy diákjai a komoly zenét megszeressék, ezért osztályfőnöki órákra behozta a lemezjátszót és Chopin, Beethoven, Csajkovszkij zenéit hallgattuk. 
A zongoraverseny hangja visszarepít a múltba , a feledhetetlen gimnáziumi évekbe, mikor a felnőtt kor még csak álom volt melyet szorgosan szövögettünk és még minden lehetett.... 
És ma már minden csak "volt".... 

Ebben a sötétséggel teli világban mindannyiunknak szüksége van valami fényre. Legyen az magasra felcsapó láng, ami megmutatja, hogyan szerezzük vissza, amit elvesztettünk, vagy erős jelzőfény, ami elriasztja a ránk leselkedő szörnyeket, vagy néhány világító izzó, ami felfedi előttünk múltunk rejtett titkait. Mindünknek kell valami, ami átvezet az éjszakán, még ha az csak a remény halványan pislákoló szikrája is. 
(Született feleségek c. film)

Debbye macomber: Három kisregény