2015.12.10.
mit néztél?
tenyeret, táncot?
szemekben a gyöngyöt, láncot
a nyakban maradt pillanatnyi fémet,
eső-ázottan vak reményeket,
mit néztél, magadat, téged?
hogy hol maradt a tény, a végleg,
és sáncok mögött, hogy valami látszik még?
Mit gondoltál, tán maradt még?
Mint a folyó, ha víz viszi,
iszik és mindig elnyeli,
telhetetlenségek medre mily üres,
mindig csak inna, és keres.
Kötelek kötnek, s kötegszenek
kiknek a helye még helytelen,
s nem értik milyen, ha otthonról,
megértést őrzöl, mi dalol
és mondanád, be kár a szó,
boldogtalan kit értés bánt,
elfogadom, hogy van ki vak,
irigy sötétség, a szó is kár...
________
mi maradt belőled - 2015.03.03.
csiszolt gyémántok zászlaja
loboghatatlan kemény illúzió,
fényjátéknak hűvös otthona
elemezhetetlen össze-vissza,
szeszélye kéje, vihar - átfutó,
morzsa, magába hulló, beforduló,
s öncsapda mézén elcsúszó,
szomorú - szegény - belül ......
______________ _________
Ha néha nem értelek,
ne haragudj reám...
Nem azért van, mert nem akarlak megérteni,
csak azért, mert én nem tudok, te lenni!
______________ __
Szerkesztő: kapocsi.ancsa
Figyelők: 13
Tartalomjegyzék
Jogi tudnivalók
időcsuklás
kapocsi.ancsa• 2014. november 27. 20:28
időcsuklás
feloldódás mint víz a vízben,
mint por a földön, repedésben.
árnyékká vált éj a házfalán,
fényvetülete: fának - alakmagány.
Kalap. Karima karizma,
sorstinta írta apró ima,
papírlap élére felírt remények,
megpörkölődött szélek - pergamenek.
2014.11.26.
https://www.youtube.com/watch?v=PnhxbZL5P8s
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ametisz2014. december 7. 17:37
Minden sor külön élet az időben!
kapocsi.ancsa2014. november 29. 08:26
:)
dobosigyorgy2014. november 28. 08:32
Nagyon szép.
Mamamaci402014. november 28. 05:46
átérzem most, Ancsás, hogy szoktad írni? puszik!
skary2014. november 28. 04:48
detűnődőekvagyunk? :)
