Vitorla blogja

Tevékeny csend erejével,

kósza szóra várva,

követelek vétket,

de az öved zárva

Velünk, csodát tett,

az elpazarolt idő,

s nem tudni mivé lett,

ott, ami összenőtt.

Megfeneklett, vagy nőtt,

egy hálás tekintet, ám

a papírzsebkendőd,

már nem is kellett.