Vitorla blogja

A rezgős rőt nádast

rideg szél járja át

mert fészket eszkábálnak

a kárókatonák

Sok fa derekát

zöld moha béleli

a tavi jégkását

szelíden kémleli

Kopogósra fagyott

a tó vize néhol

ropogó jegével most

aranyhal dorbézol

Kék ködben kering

a madarak királya

A réti sast ismét

vadász párja várja

Ébred majd a tavasz

és életet hoz hamarán

majd vidáman szárnyrakap

a jó öreg kormorán

Még sima a fehér lepel a földeken

Lassacskán elkopik a jég  gyökere

Van egy kutyám,  szőre, akár a selyem

A kertekben megint nő a petrezselyem

Öcsém füvet kaszál

Korlátok nélkül játszik a gyerek

Lám, e meséért, mégis  pityereg

De Emeséért kiált ha

nyárfa pihével játszik a szél

és repül egy fűszál

Már alszik gyermekem

Egy lázas éjszakán  akkor forr a Hold, ha

Diszkózik unokám, ki vadóc kis kobold

Itt könny nem segít, csak a nevetés

Hangyás' egy picit, még fáj a "csendes éj"

Fetreng a vágytól, s nem vál' az ágytól

Nem is hinném el, hisz' úgy oda láncol

Hangja oly erős, és nem is krahácsol'

Tőle nem fáj nekem e piciny  csíny tevés