Varga Z. Lajos blogja

    Mit akarsz Európa?! 2012-01-18 22:44

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Volt már Magyar a hajnal,

De nem tudott mit kezdeni a „művelt” nyugat

A Magyar ötvenhattal!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Vertünk törököt, oroszt, tatárt,

Véreink hullottak, de mi mégis itt vagyunk,

Őrizzük Magyar hazánk!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Kenyerünk magyar kovásszal,

Istenünket hívjuk és áldását kérjük

A Magyar alkotmánnyal!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Magyar férfi, nő és gyermek

Családjainkat rontó veres bűnösök

Közöttünk nem élhetnek!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

A nemzeté a nemzet bankja,

Sehonnai bitang a dolgos magyar kezekre

Mammon láncait nem rakhatja!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Semmivé válsz a magyar ellen,

Szózatunk imádság, ész, erő, szent akarat,

Törhetetlen Magyar szellem!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Nem csordogál bennünk alázat,

Valamiképpen mindahányan kik itt élünk

Hívei vagyunk e hazának!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Volt már Magyar a hajnal,

De nem tudott mit kezdeni a „művelt” nyugat

A Magyar ötvenhattal!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Vertünk törököt, oroszt, tatárt,

Véreink hullottak, de mi mégis itt vagyunk,

Őrizzük Magyar hazánk!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Kenyerünk magyar kovásszal,

Istenünket hívjuk és áldását kérjük

A Magyar alkotmánnyal!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Magyar férfi, nő és gyermek

Családjainkat rontó veres bűnösök

Közöttünk nem élhetnek!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

A nemzeté a nemzet bankja,

Sehonnai bitang a dolgos magyar kezekre

Mammon láncait nem rakhatja!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Semmivé válsz a magyar ellen,

Szózatunk imádság, ész, erő, szent akarat,

Törhetetlen Magyar szellem!

Mit akarsz tőlünk Európa, mit akarsz tőlünk Világ?!

Nem csordogál bennünk alázat,

Valamiképpen mindahányan kik itt élünk

Hívei vagyunk e hazának!

Az esőcseppeket sírt égből ölünkbe hullt a május,

Hamar megcsináljuk a magyar összetartást,

Most végre megéreztük édes ízét,

Mert mára már keselyűink sem kívánják

Cafka szomszédjaink Trianon-trilláját.

 

2010. május végén

 

 

 

Szeged

 

 

A Tisza szellője szépítette város,

Árkádos templomtere a folyóra kacsint,

A parton sétáló, szelíd szerelmesek,

A hullámokon az úszók tarka háza ring.

 

A folyóban kecsegék híznak, harcsák hevernek,

Agyagos mélyében kárászok őrzik ezüstpénzeik,

Csontos csukák csókolják szárnyát keszegnek,

Májusban kérészek tánca pezsdíti érzelmeink.

 

A strandokon gyermekzsivaj, a méz élet maga,

Szőke öblökben halászok lomha ladikja lebeg,

Szép varsákat őriz a víz, bennük apró halak raja,

 Az alsóvárosi házak vén falán, tűz-paprika pereg.

 

Itt járt Kossuth Lajos, itt élt Móra Ferenc,

Az égből szemlélik a fogadalmi templomot,

 Tömörkény s Juhász Gyula itt írt verseket,

Szent-Györgyi Albert nekünk Nobel díjat hozott.

 

   József Attila itt volt renitens diák,

Itt dolgoztak Julesz, és Kulka professzorok,

A költő nem érthette Horger úr szavát,

A mamáról, s a kékítőkék égről álmodott.

 

A bérpaloták évszázadokról mesélnek,

Domján Edit csillogását, csodálhatta Szeged,

Tapsoltunk bársony-puha opera estéket,

Vaszy Viktort, Simándit, és Gregor Józsefet.

 

Itt van egy város, mely otthont jelent, hazát,

Adott a világnak nagy tudósokat, művészeket,

Hol egyetemet találsz, a leltárban tudást és talárt,

S ahonnan Vinkler László képei ma már európerek.

 
2007

 

Varga Z. Lajos

 

 

Tél a Hortobágyon

 

 

Mínuszok dermednek,

Megfagynak a titkok,

A természet vak-halál,

Megfagynak illatok,

Megfagynak hangok,

Az ostorok a levegőben,

Az ostorok durrogása,

A ménesek feletti égen,

A kietlen kócos tanyák,

Birkahodályból bégetés bambul,

Lassul a kuvaszugatás,

A lovak vizelete az utakon kopog,

Az elhagyott gémes jeget karcol,

Hektárok halnak a hóban,

Menyét reszketve vackol,

Tyúkok gubbadnak ólban,

Örvösgalambok a fákon,

Ákombákom nyomokat

Hagynak a varjak,

Jég lábaikkal tipegve,

A deres didergést.

 

VZL