Ami eszembe jut...

Szeretlek még lehet
Még csillag ragyog az égen
Még a nap fénye beragyogja az eget
Finoman fognám kezed
S megsúgnám mennyire szeretlek
Hozzád bújva érzem,halhatatlan lettem
Tőled pezseg a vérem
Hajt előre
Harcolok érted,ha kell
A végtelenségig elmegyek
A világ várhat
Te vagy a mindenem,a fény!

Hiányzik,nagyon hiányzik
Ha vele vagyok minden kép szebbnek látszik
Szebbnek látom a színeket,mit arca ragyogón fest nekem
Szebbnek az életet
Minden percet,mit vele tölthetek
Édesnek
Azt a tábla csokit ami eddig ettem
Ajka oly édes nekem
Szemében elveszek,mint mély tenger kékjében
Úgy szeretem
Az életem
Nekem semmim nincsen
Ő a mindenem,mert őrülten szeretem!

Látom szemedben a vágyat
Látom ahogy ragyog
Mint égen a csillagok
Ahogy a nap fénye megcsillan egy harmat cseppben
Mikor az első sugarai lágyan érintik a földet
Mosolyod mindent elárul nekem
Azt akarom,hogy boldog légy mellettem
És ezért mindent megteszek
Mert ennél jobban mint én
Senki sem szerethet!

Mikor Veled vagyok
Minden más,szebb a napom
Mikor arcom simogatod
Azt kívánom
Minden örökre így maradjon
Általad szép az életem
Te vagy a mindenem
A lételemem
Hogy tudnám még elmondani Neked
Mennyire szeretlek?!

„ A süvegem darutollas, virágos,
Félrevágva olyan szilaj, betyáros;
Most vettem a vásár idején;
Pusztabeli betyárgyerek vagyok én”