Akna

Zöldellő erdőben jártam,
hirtelen barna őzet láttam,
halkan a számat eltátottam,
a fák között meg-megálltam.

Ismét mozgás került elém,
a színeket már nem lelém,
felismerés hasított belém,
itt aknamezőn sétálok én,

mi bármikor felrobbanhat,
több millió darabra szabhat,
de semmi el nem pusztíthat.
csak az örök fénybe juttathat,