Nézni és látni

Egy el nem ismert Casanova vagyok,

igaz, annak is épp hogy elégséges,

de bármikor babám, új leckéket adok,

mit mástól kaptál, hidd el kevés, édes!

Ugye soha nem volt Istennel románc?

No dőlj alám, aléld vallásoddá

szavaim! Perceidet de megsóznám!

Nem lehet nehézkes a hallásod rám!

Dorombolj, mint egy száját nyaló macska!

Kicsim, naivságod kész mosolybánya!

S mert Én Férfi, ízig-vérig, te csacska

tanonc csupán. Tudom, szerelem lánya

míg én nem jöttem, sosem voltál. Halacska,

lógatom horgom, ráakadhatnál már, na!

Érzed, bizton, vonzalmam hogyan cibál,

szemem röntgengépe full csupaszon lát,

ó, nyersségem ellen csak látszat zihál

elméd, ismerem én ezt a szarvas hibát.

Aranyom, a lelked nem egészséges.

Szerencsédre kéznél lehet a gyógymód.

Ja, hogy ez a túljátszás elég rémes?

Nem olyan büdös, csak fogd be az orrod!