Slamonymous blogja

Gondolatok
Slamonymous•  2017. január 16. 15:49

Gondolat

Ne ítélj meg pár kósza gondolat alapján,
Olyan vagyok, mint Te, csak teljesen más,
Ez is a tervem része az élet porondján,
Nem ismerhetsz, belőlem nem lesz hasonmás.

Slamonymous•  2016. november 24. 18:25

Csak olvass...

Egy ritkán hallott hang vagyok a fejedben,
Megritkított sorokkal támadok, fejetlen.
Engedj meg nekem kérlek néhány gondolatot,
Ha magadra ismersz, ne is olvasd végig a mondatot.
Ne olvass tovább, ha azt hiszed hibátlan vagy,
Ne olvass, ha belőled is hiányzik a hiba.
Kérlek ne olvass, ha néztél már le más embereket,
és akkor se olvass tovább, ha nevettél már ki betegeket.
Ne olvass tovább, ha szerinted minden tökéletes,
De akkor se olvass, ha szerinted az életed így helyes.
Ne olvass tovább, ha fontosabb a családodnál a haszon,
Ne olvasd soraim, ha a gyereked ott felejtenéd a buszon.
Ne olvass tovább, ha egy embert követsz, mint egy birka,
és ne olvass tovább, ha szerinted felesleges a kritika.
Ne olvass tovább, ha bántottál már nőt vagy gyereket,
Vagy ha hazudtál már, hogy megúszd a következményeket.
Ne olvass tovább, ha irigységből tettél keresztbe barátodnak,
Most ne olvass tovább, ha másét kívántad már magadénak.
Ne olvass tovább, ha gyávaságból elfutottál a problémád elől,
Reménykedve abban, hogy majd magától a hiúság vára is összedől.
Ne olvass tovább, ha nagyképűségből jártál te is elöl.
Vezető akartál lenni, de bohóc lettél, megjelölt.
Ne olvass tovább, ha szerinted téged senki sem szeret,
és ne olvass tovább, ha céltalanul róttad életedben a köröket.
Ne olvasd soraim, ha gyűlölsz valakit, mert más, mint a többiek,
de akkor se olvass tovább, ha neked a világod így kerek.
Ne olvass tovább, ha kétszínűen viselkedtél másokkal,
Most pedig rácsok mögé zárnád a jót egy lakattal.
Ne olvass tovább, ha valakinél feljebb valónak hiszed magad,
és ne olvass tovább, ha rád a poron kívül semmi sem ragad.
Ne olvass tovább, ha szerinted értelmetlen a cenzúra elleni harc,
Kérlek fejezd be az olvasást, ha neked mindenki csak egy újabb, jelentéktelen arc.
Bár az olvasók nagy része mostanra már távozott,
Kérlek ne olvass, ha nem nevetve várod a holnapot.
Ne olvass tovább, ha még mindig nem találtad meg a lényeget,
Ne olvass tovább, ha nem szűrtél le mást, csak a rímeket.
Ne olvass tovább, ha könnyen feladtad életed céljait,
és fejezd be az olvasást, ha te nem döntenéd le a kétszínűség falait.
Még mindig olvasod? Akkor te tényleg hibátlan vagy,
Különleges, kiben mindig dolgozik az agy.
Ilyen csak egyszer születik egy évszázadban,
Legyél önmagadra büszke, legyél halhatatlan.
Olvass, csak olvass, olvasd tovább magadnak,
Egyetlen hibádat mégis ismerem, de azt megtartom, magamnak.

Slamonymous•  2016. november 16. 00:50

Egyetemi Slam

Egyetem, egyetem, egy újabb elem az emeleten,

Emellett nem mehetek el veled ellenben,

Hallgató lettem és hallgatok, mindig csak hallgatok,

Nevemhez méltóan csendben, csak hallgatok.

Halkan még a tanulást is halogatom,

Kit érdekel a sok kacifántos atom?

Mi lesz belőled fiam? Közgazdász?

Az gáz, mert ebből meg nem gazdagodsz,

Esetleg a még esetlen elméd és a tudatod,

Neked is lehet egy jó napod, soha nem tudhatod.

Napod, estéd, hajnalod, ha a tanulást napolod,

A vizsgán imádkozz, hogy kihúzod a jó lapot.

Bemész és azt mondod, Jó napot, de már látod a tanár arcán,

Mit akar itt ez a balfék? Már ott is vagy a jövő heti listán.

A vizsgákra inni kell, ha sikerül azért, ha nem azért,

Újra s újra próbálod, de mondd csak, mi a ...?

Miért? Kell a kredit és az aláírás,

Akkor talán nem lesz többé sírás.

Jobb ha beletörődsz, itt feleslegesen örlődsz,

Nekem ne feleselj inkább öblíts te is egy felessel.

Mert az egyetem nem csak előadás és tanulás,

Egy jó buli után lesz pár csoporttárs aki elás.

Elás, majd kihúz a bajból ha az ár lehúz,

Vagy inkább mikor a tanár meghúz?

Kinek a bár, kinek a könyvtár,

Habár előbbiben egy fokkal jobb a hangulat,

Valakinek jobb az asztal fölött, mint az alatt.

Én játszom a szavakkal, amíg te az üveggel,

A különbség, hogy én könnyebben kelek fel reggel.

Mert holnap újra vár a közönbösségi görbe,

Te pedig közönbösen nézel bele a tükörbe.

A konvex függvény sem vény köteles, inkább kötelező

Kötél idegek kellenek ide, ez aknamező.

Most jön csak a java, a Giffen-javakkal,

Bárcsak ezzel is úgy játszanék, mint a szavakkal.

Cobb Douglas-függvény és Engels-görbe,

Ez visz majd engem egyszer a gödörbe.

Határköltség, határhaszon, határtermék,

Ha ez fájna én már rég fakír lennék.

Oligopólium és monopólium?

Ebből nem lesz a diplomaosztón pódium.

Elveszni látszom az X-ek és P-k halmazában,

Pár év múlva találkozunk, takarítóként egy plázában.

Viszont addig még nagy út előtted és előttem,

Elég lesz az E, pedig én győzni jöttem.


Slamonymous•  2016. október 27. 13:39

Egyenlet

Nem mindegy, ha mind egy, most mindegy, vagy mindkettő,
Egy újabb sorom hasít, akár egy nyílvessző,
Vessző, ékezet, a sorok száma egyenlő a sörökkel,
Ez a pár sor és sör nem egyenlő az élettel.
Egyszerűnek tűnően bonyolult, mint a matek,
Ma TEK, holnap a NAV, a képletbe valaki mindig bezavar.
Zavar ez a rejtélyes zűrzavar, lehull a lepel, mint földre az avar.
Játékosan könnyed, könnyeden játékos,
Slammelni csak így lehet, ne lépj hátrébb most.
A rímeket faragni kell, de nem késsel, érzéssel,
Ha a sorokkal késel, attól még az érzés nem vész el,
Érezd, hogy kell bánni a szavakkal, mert ilyen tudást sehol nem veszel,
Egy verset senki sem a boltok polcairól vesz el.
Ezt nem lehet megtanulni, mint hogy, egy meg egy az kettő,
A csipke sem bokor, főleg nem vessző, inkább pont.
Pontosan ott vagy jó helyen, ahol slam terem.
Ebben a teremben mindenki rímeket tereget,
Mint juhász a nyáját, szavakat terelget.
Itt a szavak nem párban járnak, inkább csak állnak,
Állandóan várnak, hogy valaki elmondja, 
Ennek ez a rendje és módja.
Mit ér a rendszer rend nélkül még ha az ember bele is kékül,
S a hallgató elé ül, csupa fül, hallgatja,
Ha tetszik neki a mondandó, tapssal mutatja,
Jó után jársz, te marha!
Már ha mondhatjuk az embert marhának és az otthonát karámnak.
Mert ott a hon, hol a kar átölel, s bárhogy is akar, nem enged el.
A sértéseim engedd el a füled mellett,
S értékeim őrizd meg, ha bármelyik tetszett.
Tetszésedre teszek szert, szellemes szövegemmel,
Szellemem szögeld fel, el ne szálljon,
Sugárzó színével szivárványként szolgáljon.
Fényt vigyen a napjaidba, a jaj-jaidba,
Mikor jön a segélykérő kiáltás, ott lesz neked, mint egy áldás.
Vagy átok, ha nem tudjátok felismerni a jót s szépet,
Merni kell és megismerni mit a természet tervezett.
A mérnök tervezett, de a tér vezet,
Mér' ők? Mondják a mérők mélyről jövően,
A jövő a kezedben, akár a szellemem, ez egy furcsa szerelem.
Jövő szellem, vagy távolodó, akár a kár,
Egy biztos, ez távolról sem megoldható együttható.
Az egyenlet vége gyakran lesz prímszám,
Ettől függetlenül ne légy pimasz ám,
A képletet remélem sikerült megértened,
Nem más, mint csupa pont és ékezet.


Slamonymous•  2016. október 27. 13:38

Elmemózsia

A versem legyen kaja, amolyan elmemózsia, 

lakjon jól a sok agyhalott, kinek teste nem halott, 

csak pár sort hallott, de máris tovább gondolja, 

működik az agytorna. 

Hogyha bennük agy volna, nem koptatnám a szám, 

szavaim fényesek, mint a csillagok, 

mind lehullik egyszer, én akkor is maradok. 

Soraim maradiak, de én ezért marok, 

ne nézz madárnak, nem kellenek a magok. 

Hozz inkább egy homárt, s ha már homár mellé bort is, 

ez este végén én is eldőlök, mint egy portvis. 

Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? 

Az egyikből csináltam rántottát, 

egy másik világra rántott át. 

Gasztronóma, néma, próza, 

mindez némán kerül be a naplóba. 

Soraimat rímmel fűszerezem, bár nem túl hevesen, 

odapörkölök neki, kissé szenesen, 

szeretem, szerelem, soraim százával számolom, 

slam nélkül az egész nem más, csak egy macskaalom. 

Egy halom ember, s ha jól hallom valaki hallja hangom, 

megdőlni látszik a hallatlan hatalom. 

Látom vagy csak látomás, ez nem más, mint feltámadás. 

Huszárok támadás, előttünk még húsz árok, 

ennyi az akadály, jöhet a dagály, 

mely mélyről jövő tudást hoz, csak ennyi kell a feltámadáshoz. 

Te nézd csak a TV-t és fizesd a TB-t 

míg én neked verselek, bár nem vagyok Vers Elek. 

Azért pár sorom így is remek, bár a hangom remeg. 

Nem a tömegtől, hanem a füsttől, 

ma már minden kéményből keményen füst dől. 

Az üvegház hatás pedig csak a ráadás, még mindig a TV-t nézed? 

Kapcsold át az adást, hogy kapj valamit te is ami hiteles, helyes s nemes,

ha kilépsz az utcára ne légy röhelyes. 

Észrevetted talán, hogy valaki ás, nem más, mint Barnabás, 

a hátad mögött már készül a halotti tor, ennek is az oka a Viktor? 

Havi negyvenhét ezer, ennyiből te nem eszel, 

nem csoda, ha az ember berezel. 

A Walking Deadben kóborlók, Európában bevándorlók, 

itt valami nincs rendben, a rend már menthetetlen. 

Állatok a menhelyen, talán sokkal jobb helyen. 

Ez lett az emberiségből, melyben az emberség megdőlt, 

s dől, mint egy kártyavár, ránk talán a halál vár. 

Halljátok a halál hullámzó balladáját, 

amíg Feri bácsi gyújtja be a Ladáját. 

21. Század szélén neki jobb már nem jutott, 

negyvenhét az negyvenhét, de kártyán is sokat bukott. 

Zárom soraim savazással átszőtt smórniját, 

fogadjátok sok szeretettel az elmemózsiát, 

mint a fehérlófiát.