frázis

2012. január 4. 01:55

...mint a hold, ha lecsurgott, üszkös fényében delelünk, -mély kráterek ütötte senkiföldje-, a csend martaléka már minden megkopott, de titkon ragyogó világod, ahogy a ronggyá tépett széllel szemben egy túlhajszolt szív dohogását férceled életté...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

SilentSorrow2012. január 6. 08:41

:)

narnia2012. január 4. 08:45

'' férceled'' :-)
Csodálom ahogy írsz. Tele negatív érzetű kifejezéssel, és mégis annyira megnyugtatót dobban idebenn. Pozitívat üt. Tudod miért? Mert az nem frázis amit tesz. Akkor lenne az, ha csak puffogtatná és rajzolná, mesélné...de teszi. Hát ÉLJÉTEK. Még ha fáj is :

http://www.youtube.com/watch?v=7glaXvcJf LY&feature=related

skary2012. január 4. 07:59

...