Re-kreáció
EgyébTévedések víg játéka :) limerickek
Alábbiakban összeszedtem néhány megmaradt, -még évekkel ezelőtt írt- limerick-kísérletemet, ui. ez a műfaj volt számomra a tévedések víg játéka :), amit épp ezért abba is hagytam. Most valaki kedvéért, ami még megvolt idehoztam. Ideig -óráig itt elvannak, de aztán huss…:) Amúgy is itt volna az ideje valami tavaszi nagytakarítást végezni a blogjaimban .)
A limerickről álljon itt még két fontos idézet, neves, poetes klasszikusoktól :
„Marie_Marel2011. szeptember 17. 08:25
A limerick eredetileg az angol (népi) humor speciális megjelenési formája: aabba rímképletű, rövid, humoros – gyakran abszurd – versike, amely-nek speciális ritmusa és jellegzetes tartalmú – a limerick szereplőjét meg-nevező – kezdősora van. A klasszikus ritmus – amely alól persze több kivétel lehet – következő:
ti ti tá ti ti tá ti ti tá
ti ti tá ti ti tá ti ti tá
ti ti tá ti ti tá
ti ti tá ti ti tá
ti ti tá ti ti tá ti ti tá
--------------------------------------------------------------------------------
" M.Laurens2012. március 5. 22:22
Mémi adalék szerzőtársaimnak
----------------------
A versformát Franciaországból hozták be a XVIII. század elején a brit szigetekre visszaérkező ír utazók. Szokás volt, hogy valamely nagyobb összejövetelen mindenkinek négysoros verset kellett rögtönöznie, amelyre az egész társaság rávágta a refrént ( ötödik sor ) : Jöjjön el, várja Limerick! Az ír város lett a versforma névadója
---------------------
A limerick :
1 rendkívül tömör,
2 rendkívül bájos,
3 rendkívül bárgyú,
4 rendkívül idegesítő.
---------------------
Valamilyen különös oknál fogva nekem ez utóbbi pont sikerül a legjobban "
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Poet limerick fórum meghatározása szerint pedig :
„Írjunk limericket! (Pikáns, humoros versike, AABBA, 9-9-6-6-9, ütemezés:ti-ti-tá/ti-ti-tá/ti-ti-tá/)
A limerick rövid, mókás, ötsoros versike, a végén csattanóval. Rímképlete: AABBA „
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tehát összefoglalva: a limerick legyen pikáns, humoros, csattanós végű, tömör, bájos, bárgyú és idegesítő... mindezt pedig kötött ritmusban és meghatározott szótagszámmal... Hát, ezek után talán érthető, ha én feladtam...:)
***********************************************************************************************
... na de lássuk a medvét a kezdetektől:
kispatak blog:
Rozella• 2015. március 16. 12:40
Imádtam, szerettem a Jóskát,
ki naponta hozta a sóskát,
réten fűvel szedte,
míg észre nem vette
benne a kis büdös poloskát.
*******************************
Baj lett, belém csapott egy "vellám"
végzetem épp börtönben lelt rám.
Smasszerembe zúgtam,
és fülébe búgtam:
rabod vagyok, nyisd ki a cellám!
******************************
Volt egyszer egy színes kísértet,
éjjel-nappal engem kísértett,
ez volt csak a dolga,
de soha sem mondta:
életed lombikban kísérlet.
***************************
Volt egy rigó, trillája szárnyalt,
csúzli leste míg zengett pár dalt,
"ej, de szép az élet",
- azóta énekel,
s hozzá még dobol egy fél lábbal.
*********************************
kávéházi fórumból:
Rozella• 2018. szeptember 23. 09:00
Melankólia ellen:)
Volt egy úr, fönt lakott a Holdon,
magányát megunta egy ponton,
pénze volt temérdek,
nem ismert szemérmet,
vágyakat lopott a Tejúton.
Szerelmét úgy hívták, Űr Tünde,
kívánta, mint vizet az ürge,
kinézte arának,
ringását farának
bámulta, de aztán legyűrte
félelmét, s megkérte aráját.
Estétől reggelig csókolta
a száját, kereste
bűbáját, s meglelte:
kezében érezve ’faráját’.
Volt egy úr, megélt egy lamúron,
Tündéje így szólt rá: „De únom!
Kilőném a Holdra..!”
Szerelmük holtpontra
így jutott a fényes Tejúton.
Van egy úr, nagy az ő bánata,
legurít tíz koktélt egymaga,
fölül a Göncölre,
hasonlít rá tökre,
ó szegény, már kiáll a rúdja!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
limerick fórum:
Rozella2019. szeptember 10. 09:49
Flóra, kit Attila szeretett,
tervezett vele pár menetet,
de Flóra Gyulával
élt, és Attilával
így mégse csináltak gyereket.
Rozella2019. szeptember 10. 09:40
Júlia nem volt egy szende lány,
özvegy lett szegény és nagy talány,
a fátyla hova lett,
sírba nem lehetett.
s négy gyerek lett még más oldalán.
Sándorhoz ő mégis hű maradt
nem kapart se pénzt, se nagy falat,
fütyült a korára,
pegazus lovára
fölült, de a vágta elmaradt.
Rozella2019. szeptember 9. 10:56
„Ezt nem hiszem! - háborgott Tamás,
biztosan ez is csak látomás,
két dudás, egy csárda..?!”
Hazament, hogy lássa...
Fújhatta,.. már más volt a dudás.
Rozella2019. szeptember 8. 09:33
Volt egy úr.., na ki más? Hát Tamás,
hátsója milyen volt? Hát kakás,
mert mindentől betojt,
azután elpucolt,
húzta a csíkot a bűzgatyás.
Rozella2019. augusztus 28. 19:34
Volt egy nő, ó nem volt ő török,
sem szende, se nem szűz, csak 'örök'
Milyen volt… ? Ki tudja,
hol lenne a búsba,
de Gyula szerette… a lökött!
Rozella2019. augusztus 27. 19:10
Párizsban sétált egy amazon,
túl volt már egynéhány tavaszon
s őszön, még a Szajna
is látta, hogy szajha,
kedvence a nász az avaron.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Rozella(offtopic)2019. augusztus 14. 15:47
Útban hazafelé az Irén
nem hitte hogy urát egy szirén
csábíthatta tán el,
de lehullt a lepel:
ura alatt feküdt neglizsén...
Rozella2019. augusztus 14. 12:16
Bárpulthoz beállt a Kata,
leste sok öregúr, meg tata,
nem tudtak felállni,
csak katapultálni,
s részegen elszálltak haza.
limerik fórum 2019 08.13.12:22
Volt egy nő a neve Etelka,
tátotta száját és befalta
ami elé került,
jobb létre szenderült,
mikor a legyet is bekapta.
Volt egy úr úgy hívták Edömér,
gondolta fagyit ő maga mér,
de akadt egy másik
versenytárs, úgy látszik
megvesznek sokan egy fagyiér’
Volt egy nő úgy hívták Perenna,
elbukott szegény egy peren… na!
Csücsült a hűvösön,
megélt sütőtökön,
nem csoda, a répát megunta.
Volt egy úr, a neve Tihamér
két tevét vett meg egy malacér’
fölült egy tevére,
s azonnal fölmérte:
túráshoz csakis egy malac ért.
Van egy nő, a neve Izabell.
Mit róla tudni kell, bagatell.
Nem éppen fúria,
csak békés múmia,
nem kelti életre duracell.
--------------------------------------------------------------------------------
egyéb, a fiókból kotort limerickjeim:
Horgász élmények
Benő a sellőlányt kifogta
volna, de lekonyult a botja,
s váratlan hazament,
jaj, szegény eszement!
Mert neje akadt épp horogra.
***********************
Tódor a tóparton pecázott,
egy sellő a vízben jógázott,
látta az uszonyát,
s feledte asszonyát,
beugrott nyomban de ráfázott,
a sellő a partra kiúszott,
akkora farka volt.., nem túlzok!
Ki látott még ilyet?
Ez sellő nem lehet!
Tódornak egy nagyot behúzott.
Tódor már nem jár ki pecázni,
megtanult a kádban horgászni,
botját is kifogta,
megfogta marokra,
anélkül nem tudott kimászni.
***************************
Volt egy hal, képzeld el mit akart,
meglátni egyszer a Tadzs Mahal-t
elvitte a párja
nászútra, a-rája,
tátogtak s mindkettő belehalt.
*********************************************************
remélem, azért senki sem hal bele, ha elolvasta... :)
Akkor is
Akkor is
Akkor is, ha nem mutatom
mindet, amit őrzök benne,
( néha magam sem tudom,
miként is nyílik e szelence?)
Nem emlékszem kristálytisztán,
de egy könnyet az örömnek,
egy mosolyt a bánatnak
mindig rejt szívtarisznyám;
és mindegy, hogy igaz-e,
ha én hiszem, hogy megóv
engem egy fénytalizmán.
Kissé amorf, idomul hozzám,
alakot vált, mielőtt megszoknám.
Kipróbálhatod, csak bújj bele,
eltűnsz, nem talál rád senki se.
Fogódzz meg szemsugaramba,
nevess rá játszi tavaszomra,
figyeld a fényeket a falon,
terád vetítem a napom,
lengjen körül meleg selyme
akkor is, ha még tél lenne,
s akkor is, ha el vagy veszve.
Rendhagyó Zengő ABC - 3. /még mindig félkész /
Rendhagyó Zengő ABC
„Aranyalma ághegyen”
levelek között megbújik,
érlelődő gömbben alma-álma,
és a hirtelen jött nyárban,
úgy tesz, mintha engem várna,
talán ölembe pottyan egyszer
arannyá válva…
„Bari bég a zöld gyepen”
fura bárány, rám se néz ha közelítek,
nem is béget, gyapja sincs, el sem kóborol,
napokig is elheverészget,
s csak én tudom, hogy mikor éhes,
de nem kell neki etetőtál,
berregve csak füvet zabál.
„Cirmos cica egerész”
már hajnalok hajnalán
puha talpán csendben jár,
ám a hangja felébreszt,
dorombolva-nyávogva
panaszolja, hogy éhes…
egeret én nem fogok helyette,
de félálomban kibontok egy whiskas-t
s mire felébredek, megette…
„Csengős csikó heverész”
különleges nyári csengőm
kis szélcsikó nyakában csilingel
ritkán pihen kis tekergőm,
ha kedve tartja nyargalász,
apja vihar, és ha kitör,
engem is kitör a frász…
„Dongó darázs döngicsél”
zümi mesét hoz a szárnyán
a vadszőlőre dönögve száll,
hallgatom, - még kissé kábán,
azt zümmögi „a munka áll,
haszontalan betűk helyett
indulj végre kapálni már…”
Összekapom hát magam,
pá-pá kicsi bogaram… :)
„ Esik eső fúj a szél”
kezemben a jó öreg kapával
nagy elszántan bele is vágtam,
de mintha csak erre várt volna,
hirtelen eső zúdul a nyakamba,
nyári zápor mosdatja a kertet,
(itt akár egy szerecsen is
kedvére nyaralhat, telelhet..)
Öntözni ma nem kell, - ez öröm,
viszont a gazok is gyorsulva nőnek,
így futhatom újra a sokadik köröm…
„Füsti fecske ficsereg”
egy fecskepár most nyarat csinál,
sarat keresve fészket épít,
tücsköt -bogarat bőven talál,
és örül a lelkem, hogy épp itt,
mert jobb hely, mint Zanzibár,
nem is megyek innen messze,
csak gondolatban és rábízom
képzelt szárnyaim a képzeletre.
„Gerle galamb kesereg”
halkan búgva, burukkolva,
elmesélné mennyi gondja
mennyi búja van, amikor ráér
majd keseregni éppen,
de ilyen helyzet kéremszépen
nem fordult vele elő már régen.
„Gyom között gyors gyík szalad”
egy villanásnyi zöld energia
fut a fűszálak közt tova,
nem vész el, csak átalakul,
egy gyíkocska bőrébe búj’
a napra vágyik sütkérezni,
sosem búsul, szeret élni,
nem lehet őt nem szeretni…
„Harmatos hajnal hasad”
tavaszt álmodik a hajnal,
lassan ébred, fényfürdőt vesz,
fészket bélel madárhanggal,
ködfátyolon csipkévé lesz,
lombot ő öltöztet zöldbe,
szellőszárnyon száll a földre
és közben hull, hull a könnye…
„Itt van már a zivatar”
bújik az őz, cinkehad rebben,
felbőgnek az égi harsonák,
manók remegnek esőcseppben,
szívembe bújnak félve a csodák.
Befogom a fülem, hogy ne halljam:
ördög döngeti a mennynek kapuját.
„Jó az Isten, jót akar”
jótevőhöz imádkozni
önkéntelen is tud a lélek,
csak az ész mer csodálkozni:
'ha minden oly jó, miért félek?'
Megszökni kell, vagy megszokni?
Istenem, … de jó, hogy élek,
- még felsóhajt bennem a lélek.
„Kivírít a kikelet”
a Tavasz Tündére érkezik,
nádzöld a hintaja, moha új cipője,
fűhadsereg díszszemléje várja,
gyöngyvirág, ibolya bókolnak előtte,
könnyű fátylát teríti a tájra,
rácsodálkozik az életteli földre:
’a csudába, de szép! Ki festhette zöldre?'
„Leveles lesz a liget”
mennyi-mennyi kis levél,
hintaágyon szundít a szél,
nem mozdul a bokor karja,
rigó fülel, hogy meghallja
mit susognak a ligetek:
„nyissátok ki a szívetek!”
„Lyukas fazék fekete”
kormos aljú vasfazékban
forr a méreg fekete levese.
Főzi amíg megteheti,
de főhet, fájhat a feje,
főztjét ma senki sem eszi,
mert kilyukadt a feneke.
„Mese, mese meskete”
hol volt hol nem, ha kell, ha nem,
küllők közé szorult faék
kéne ide alighanem,
hogy megálljon a mókuskerék.
Ez lenne a mesés fennforgás esete,
de sajnos mindez ma még
mese, mese, meskete…
( ... folyt. köv. talán...:)
Napi 4 sor - Találomra
Találomra
fény száll leng vár
sejt zöld kék tár
bont sző láng jő
kell még pont ő
Napi 4 sor - Recept feledékenység ellen
Recept feledékenység ellen
Mielőtt indulok, sorolom, hogy el ne felejtsem:
kártyák, telefon, kulcsok, zsepi, szemüveg...
OK. Úgy tűnik, minden a kistáskámban, rendben.
Csak az a rejtély, hogy azt vajon hová tehettem...?