Egy és Más
Egyik kedvencem Tőle...
József Attila:
SÁRGA FÜVEK
Sárga füvek a homokon
Csontos öreg nő ez a szél
A tócsa ideges barom
A tenger nyugodt, elbeszél
Dúdolom halk leltáromat
Hazám az eladott kabát
Buckákra omlott alkonyat
Nincs szivem folytatni tovább
Csillan a nyüzsögő idő
Korallszirtje, a holt világ
A nyirfa, a bérház, a nő
Az áramló kék égen át
Alászolgája :)
Alászolgája! /mondaná T.Á...nekem, s többé nem állna szóba velem / :)
/ alcím: ’Húsvéti versike’, melyet kimetszett tőről egy galád vers-szike…
Később tán megbánja, - eztet most ki tudja? azonban addig is: 'alászolgája! ':) /
"
'A Ludas Matyi-pálya, Isten bizony nehéz e’ –
erre nézve nem lehet senkinek aggálya,
a legaggabb gáncsolók agg mája se irigyelheti
eztet a szomorú keresztet.
Például kérem, most is meg kell őrizni a hidegvérem,
mikor e szép áprilisi télbe arra vagyok itélve,
hogy ahelyett, hogy korcsolyát öltve
kisiklanék a nagyerdei zöldbe,
hogy részint gyöngyvirágot szedjek ottan,
s részint ott maradjak megfagyottan,
(mint az ismeretes megfagyott gyermek),
ahelyett a sors azzal ver meg, hogy húsvéti verseket ontsak,
holott jó alkalmi verset, zápot s fanyarat s nyerset
Gyan Thula versírója ont csak.
Hát itt a husvét, alleluja! És ilyenkor öntözködni szokás,
s az ezüstbokás verőfény táncol az emberek szivében,
s a tavaszi veréb dudolász a fákon, mint valami kis szárnyas furulya.
A télikabátot zálogba vágom, s randevúra hívom az ideálom,
és a többi, satöbbi, satöbbi,
amit már nem szokás senkinek az orrára kötni.
Persze, persze, így kéne tenni ,
jaj, de így tenni kinek van mersze?
Az ember akárhová gukkerez föl, az égen viharfelhő feketél,
és minden házereszből jégcsapot csapol a tavaszi szél,
Jaj bizony, a tavasznak kámpec!
Fordított világ ez, baj s iszony,
Kámpec a húsvétnak és a randevúnak,
Szívünket albérletbe ki kell adni a randa búnak.'
"
Költészet Nap alkalmából töredelmesen bevallom, hogy csak játszottam egy kicsit, - és bár utalásokkal teletűzdeltem, pl. alcímet írtam, amiben ott a valódi cím, és már ott volt egy önkritikus megjegyzés is, ami bárkinek gyanús is lehetettvolna..., sőt az egész verset két aposztrof közé raktam, mint egy jelezve, hogy itt valami nem stimmel, Ill . humor és irodalom kettős kategóriába raktam... Jó, tudom a vers-eltulajdonításra nincs mentség akkor sem, ha csak pár napig tartott...
Tehát jön a vallomás: ami a lényeg, a fenti vers 1912-ben született, címe " Húsvéti versike" és TÓTH ÁRPÁD követte el, - nem én.:) Egyetlen szót sem változtattam rajta, csak picikét másként tördeltem a sorokat. Remélem Tóth Árpád megbocsátaná nekem ezt a tréfát, de azon még töprengek kicsit, hogy lehet, hogy simán az én versemként elfogadtátok cirka 110 év elteltével is... Jaj nekem!:)) Minden kedves olvasómtól ezúton bocsánatot kérek, -különösen azoktól akik hozzászólással is megtiszteltek minket így együtt:)
Sándor és Amy
Sándor és Amy
EGY csodának KÉT tükre voltak,
nevetésük még most is hallani,
ha odaintenek két koboldnak,
kik a túlvilágról
ideröppenve köszöntik őket,
a ki tudja hányadik dimenzióból
versszárnyakon érkezőket.
Amy bízik, de Sándor komor,
játékos kedvének gombolyagával
csak Mióki macska játszik,
nem törődve egércincogással.
Elengedtek már minden földi kincset,
Ők csak egymásra néznek,
érzik a van-t, látják a nincset,
s azt, mi ellentmond az észnek.
Szavak lebegnek körülöttük,
besodródva gondolatok Kuiper-övébe,
egymásra villan élő tekintetük,
visszavágynak a Teljességbe.
Felröppenő ének a hangzavarban
elenyészik az is, mi halhatatlan...
Versek köveiből épül égi létra,
s viszi őket messze a szerelem
„csillagszerű gravitációja”.
*********************************************************************************************
Weöres Sándor: A társ
Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts belőle
lángvirágot,
s aki a földön
mellén viseli
és hevét kibírja,
ő a párod.
Károlyi Amy: Így
Halkan mondjad, – hangosan hallik, –
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.
Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.
Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélekzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.
MECKY
MECKY
Összekuszált időhúrokon
játssza koncertjét az élet,
bent dübörgő ima-ének-effektek,
a pulzáló szív-színpadon
villódzó fények élnek,
fohászok égig vándorolnak most
és csak Neked szólnak,... érzed?
Csak Érted!
költészet napi átköltős..:)
A költészet nap természetesen mindenkinek mást jelent, - de talán ma is belefér egy " játék a szavakkal", amihez ezúttal skary egy régebbi verse adja az alapot, / persze utólagos szíves engedelmével.../ :)
skary verse - 2019. március 21.:
"költészet napi múzsáim
fényévekre a költéstől
kora-tavaszi csirkék
elragadva az érzéstől
egy címlap-fénykép
olyan szép elragadó
megvalósult álom
felhő fenn suhanó
miattuk van a sármom
azért hányok falra firkát
tudod mert olyan izé
nem vihetek mirhát
de szeretlek azé "
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
költészet napi hangzás-evokációk skary verse után szabadon, azaz majdnem szabadon, mert a magánhangzókat azé' megtartottam :) /
az eredeti skary-vers magánhangzói:
ÉÉEE A ÖÉŐ
OA AAI IÉ
EAAA A ÉÉŐ
E ÍA-ÉÉ
OA É EAAÓ
EAÓU ÁO
EŐ E UAÓ
IAU A A ÁO
AÉ ÁO AA IÁ
UO E OA IÉ
E IEE IÁ
E EEE AÉ
átköltések:
I. közzétett napi dúlásim
észérvekkel a költésről
noha tavaszi címkék
felragasztva a kérdésből
egy víg nap végképp
olyan kék fennmaradó
megvalósult smáron
felnő mert csudajó
mintatyúk van vagy három
azért mártok karma-tintát
tudod nem sokat izé
mert ki szeret inkább
de repedhet azé
II. köddé lett mai múlás - ím
fényévekre a törvénytől
soha az ami nincs még
felhasadva a tépéstől
egy vicclap hétrét
olyan épp elszakadó
sejtfaló hullámon
lejtőt nem kutató
fias-tyúk majd ma látom
azért mászok falra marhák
tudod mert noha izé
nem vizezek tintát
degenere azé
III. történet mai ú fájin
lépésekre a söntéstől
noha tanyasi csirkék
elszakadva az énképtől
ejj ríhat végképp
olyan épp feldagadó
mert ha ló rúg bánom
mennykő szent csudajó
hu basszus hat a sármom
azért rágok tarka firkát
tudnod kell olyan gitté
ne lihegjek tintát
de lehetett gané