Tudom többé nem jössz vissza

Szemed szemem fényét régen issza
ringató álom sodor hozzám
tépett éjek tisztán, bűnösen
parázsos forrón,
didergő hűvösen

minden mi történik
vágyad tékozló tüzében-
lehetne élet

bekopognál- képzelem,

s tükörbe nézek

boldog perceket idézek,
arcomra
már rég ráfagyott a félelem

tükröm cserepe
telet mutat

tükröm maradéka
nyers, pozsgás, friss tavaszt

tükröm fénye
gyönyörtől édes, vad nyarat
hasgató ölelést

tükröm éle
szomorú őszi temetést

Fordult a föld, de hányszor

fordult a lét, s Te játszol

céltalan életem
végtelen állomására
meg sose érkezem

Tudom többé nem jössz vissza
könnyem már föld be sem issza
sírni nem lehet
torkomba szorítom
a képtelen képeket.

 /Ihlet- Váradi roma café azonos című dala/

2010.03.19.