KOPPANÓ /Ikarosz tollaira

Hangyaboly-földi parlag akarat. 
Hitet, vágyat rajzol, magasat. 
Összehord aranyat, tudást, 
Emel rá tornyot, felhőpalotát. 
Szerkeszt szolgának autómatát, 
Utazni kereket, s föléje gépcsodát, 
Egeket hasító bombarakétát, űrhajót, 
csillagok bolygóit kutatót, 
Mindenségetlátó szemével 
Galaxis milliárdot kacsint. 
Dimenziók korlátját szaggatja már! 
Messzire tekint! 
Istenülve...


"Pecunia regit mundum!"


S a szél fúj.
Lapoz a képeken.
Szigorú szavával szisszen,
Szemekbe homokot sercint,
Valóságkönnyeket aláz rettenetté,
Megmutat jégárt, és tűzorkánt,
Kavar tájfunnal kilépő óceánt
Kincseket, életet nem tekint,
És kérdést tesz aziránt:
Pénztollú Ikarosz,
Hová is indúltál?