Tudom, hogy szeretsz...

Tudom, hogy szeretsz...

Gondolataim úsznak a felhők gomolyával,

repülnek s szállnak a képzelet mámorával...

Zabolátlan paripa koppanó s döngő lépteivel,

fel a magasba, oda, hol már a felhő ölel.

Repülnék a szellők szárnyán, végtelen magasba...

s a magasból lehullok a Te védő karjaidba.

Hagysz repülni, a magasba szállni,

de tudom, nem engedsz engem lezuhanni !

Mert a végső pillanatban elér a kezed,

mellyel röptem zuhanását parányra csökkented...

Engeded a lelkem fel, a magasba röpülni,

de nem hagyod soha ízzé-porrá összetörni !

Érzem melletted a Szeretet biztonságát,

megélem veled az igaz szerelem hatalmát.

Köszönöm, hogy ragyog felettem a Napod,

s hogy a Boldogság számodra én vagyok !

2011. dec. 27.