<?xml version="1.0" encoding="ISO-8859-2"?>
<rss version="2.0">
<channel>
<title>Nyunika blogja</title>
<description>Nyunika blogja RSS</description>
<link>http://blog.poet.hu/Nyunika</link>
<item>
<title>Bukott angyal...</title>
<description>Bukott angyal...&lt;br&gt;&lt;br&gt;Bukott angyal , ki a földre lépsz,&lt;br&gt;hagyj fel a reménnyel örökre...&lt;br&gt;mert fejedre olvassák, amit tész...&lt;br&gt;s lelked hagyd lehullni ide, a földre...&lt;br&gt;&lt;br&gt;Bukott angyal, ne nevess korán !&lt;br&gt;Ne vágyj innen emelkedni az égbe...&lt;br&gt;Mert fejedet vették, s az életed során&lt;br&gt;nem emelkedhet a lelked a fellegekbe!&lt;br&gt;&lt;br&gt;2012. január 24.&nbsp;</description>
<link>http://blog.poet.hu/Nyunika/bukott-angyal</link>
</item>
<item>
<title>Úgy fáj...de megéri...</title>
<description>Úgy fáj...de megéri...&lt;br&gt;&lt;br&gt;Fáj a lelked, mert tudod, tisztes...&lt;br&gt;fáj, mert érzed, hogy valahol vétkes,&lt;br&gt;de nem annyira, mivel súlyt az Élet...&lt;br&gt;nem követelsz...de kéred a szépet !&lt;br&gt;&lt;br&gt;Fáj a lelked - de tisztán ébred...&lt;br&gt;fáj,ám de mégis kevesb' a vétked...&lt;br&gt;és nem annyira, hogy lesütött pillával&lt;br&gt;kellene a Jövődbe tekintened s a mával&lt;br&gt;&lt;br&gt;farkasszemet nézni nem lehet fájdalmas...&lt;br&gt;mert tudod, a lelked nem cirkalmas...&lt;br&gt;nem bonyolult - inkább egyszerűen érthető -&lt;br&gt;ha a szív nyitott s általa a szó közérthető !&lt;br&gt;&lt;br&gt;Fáj a lelked, mert bánt az igaztalan...&lt;br&gt;fáj, mert érzed - megmásíthatatlan...&lt;br&gt;Nem mutathatod meg, mennyit érsz -&lt;br&gt;mert tettek ellene, s ezek felett mit sem érsz!&lt;br&gt;&lt;br&gt;De megéri mégis úgy élni,hogy ne hagyd&lt;br&gt;elsöpörni s eltaposni élő önmagad...&lt;br&gt;Bár fáj a lelked - de mégis oly szabad -&lt;br&gt;Megéri mindig szabadnak tudni vágyadat!&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;2012. január 22.&lt;/p&gt;</description>
<link>http://blog.poet.hu/Nyunika/ugy-faj_de-megeri</link>
</item>
<item>
<title>Mesét mondok...</title>
<description>&lt;p&gt;Mesét mondok...&lt;br&gt;&lt;br&gt;Mesét mondok, mi a sárkánnyal felrepül,&lt;br&gt;mesét, mi a tündérekkel bohón felnevet...&lt;br&gt;Mesét, mi a gondolattal szállva felhevül,&lt;br&gt;s nevetve éli meg a világégető perceket...&lt;br&gt;&lt;br&gt;Mesét mondok - de mely a való életről mesél...&lt;br&gt;mesét, mely egy igaz küzdelemről regél...&lt;br&gt;Mesét, melynek szava sír, de a szeme nevet...&lt;br&gt;s nevetve sírja el a szép csodás emlékeket.&lt;br&gt;&lt;br&gt;Mesét mondok - mely nevetve száll az égbe,&lt;br&gt;mesét, mi könnyeken átlép könnyedén...&lt;br&gt;Mesét kiáltok s eresztek messze a Fénybe...&lt;br&gt;s nevetve lépkedek a felhők bús ködén !&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;2012. január 16.&nbsp;&lt;/p&gt;</description>
<link>http://blog.poet.hu/Nyunika/meset-mondok</link>
</item>
<item>
<title>Hazataláltam...</title>
<description>&lt;br&gt;Hazataláltam...&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Két érzés kering bennem, életemben -a veszteség és az öröm meleg érzete...&lt;/p&gt;s e két érzés él most a végzetemben -&lt;/p&gt;s választ közöttük a szívem szeretete...&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Még olykor bolond szívem megdobban...&lt;/p&gt;még felsejlik a múltban élt szerelem...&lt;/p&gt;De már tudom, hol élek biztonságban...&lt;/p&gt;s már biztosan tudom: Csak Őt szeretem!&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;A csodák kapuját Ő tárta ki felém,&lt;/p&gt;Ő adta nekem a hitét,a Boldogságot...&lt;/p&gt;Megnyitotta előttem s karját tárta elém...&lt;/p&gt;s mellette csodákkal látom a Világot!&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Szeretem! S tudom, ő is szeret...&lt;/p&gt;s vele élem újra az Életet..&lt;/p&gt;Tudom, a gondolata mindig én vagyok...&lt;/p&gt;s a felhők szürkeségéből kiragyogok !&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;2012. január 4.&nbsp;&lt;/p&gt;</description>
<link>http://blog.poet.hu/Nyunika/hazatalaltam</link>
</item>
<item>
<title>Tudom, hogy szeretsz...</title>
<description>Tudom, hogy szeretsz...&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Gondolataim úsznak a felhők gomolyával,&lt;/p&gt;repülnek s szállnak a képzelet mámorával...&lt;/p&gt;Zabolátlan paripa koppanó s döngő lépteivel,&lt;/p&gt;fel a magasba, oda, hol már a felhő ölel.&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Repülnék a szellők szárnyán, végtelen magasba...&lt;/p&gt;s a magasból lehullok a Te védő karjaidba.&lt;/p&gt;Hagysz repülni, a magasba szállni,&lt;/p&gt;de tudom, nem engedsz engem lezuhanni !&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Mert a végső pillanatban elér a kezed,&lt;/p&gt;mellyel röptem zuhanását parányra csökkented...&lt;/p&gt;Engeded a lelkem fel, a magasba röpülni,&lt;/p&gt;de nem hagyod soha ízzé-porrá összetörni !&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;Érzem melletted a Szeretet biztonságát,&lt;/p&gt;megélem veled az igaz szerelem hatalmát.&lt;/p&gt;Köszönöm, hogy ragyog felettem a Napod,&lt;/p&gt;s hogy a Boldogság számodra én vagyok !&lt;/p&gt;&lt;br&gt;&lt;/p&gt;2011. dec. 27.&lt;/p&gt;</description>
<link>http://blog.poet.hu/Nyunika/tudom-hogy-szeretsz</link>
</item></channel>
</rss>

