Mesét mondok...

Mesét mondok...

Mesét mondok, mi a sárkánnyal felrepül,
mesét, mi a tündérekkel bohón felnevet...
Mesét, mi a gondolattal szállva felhevül,
s nevetve éli meg a világégető perceket...

Mesét mondok - de mely a való életről mesél...
mesét, mely egy igaz küzdelemről regél...
Mesét, melynek szava sír, de a szeme nevet...
s nevetve sírja el a szép csodás emlékeket.

Mesét mondok - mely nevetve száll az égbe,
mesét, mi könnyeken átlép könnyedén...
Mesét kiáltok s eresztek messze a Fénybe...
s nevetve lépkedek a felhők bús ködén !

2012. január 16.