Nessa blogja

Emészti valami a lelkem,de mocskosul. Nem tudom meghatározni,de lehet nem is akarom. Nem tudok kilépni belőle.
Eddig úgy elmúltak a dolgok,mert megvigazstalt valaki vagy elterelődött a figyelmem. De most senki nem tudja ezt a bajságot orvosolni bennem. Tengek-lengek a nagyvilágban, nem mondom hogy élek mint Marci Hevesen,de eszem-alszom mint ahogyan azt muszáj. Bár lassan már ezt is elkezdem unni.
Valahogy úgy minden egyszerre szakad újfenn a nyakamba és rohadtul lesz*ja  mindenki hogy valójában mi is van velem. Tőlem mért nem kérdezi meg senki,hogy Hogy vagy ma? Nem úgy,hogy összefutsz valakivel és udvariasságból kérdezed. Hanem úgy igazán,mert érdekel a másik. ÁÁÁÁÁ,dehogyis!
Minden nap van valaki vagy valami,ami eszembe juttatja hogy senki vagyok és semmit sem érek. Ezt eddig nem hittem el,de sajna ahogy egyre többször tolják az arcomba...kezdem elhinni.