A saját blogom (Nagyur blogja)

Királylány voltam

Az éjjel álmodtam egy nagyon szépet,
Sokáig nem feledem el azt a képet.
Királylány voltam gyönyörű ruhában,
Szebb nem akadt nálam heted-hét határban.

Meseország csodás tájait jártam,
S közben a fehér paripás herceget vártam.
Körülöttem hegyek, völgyek,
Szép virágok, öreg tölgyek.

A fűben nyuszik ugrándoztak,
Arrébb őzikék futkároztak.
Mindenfelé madárdal szólt.
Gyönyörűséges tavaszi nap volt.

Mire hercegem megérkezett volna,
Hallani véltem, mintha édesanyám szólna.
Királylány voltam, de véget ért az álom,
Melynek valóra válását sajnos hiába várom.

(Ezt a verset egy "ovis" kislánynak írtam, óvodai farsangra.)

Állati buli

Sün Sanyi kihasználva e csodás időt készül a télre,
Barátaival, Nyúl Bercivel és Egér Jencivel rakosgatják az élelmet félre.
Egymást segítve nagytakarítást végeznek. Csillog-villog minden,
Jó pár évig nem áll szándékukban elmenni innen.

Miután mindhármuk lakását rendbe tették, kellemes napfürdőt "vesznek",
Utána az esti lakomához több dolgot is az asztalra tesznek.
Répát, diót, mogyorót, sőt sütőtök is akad,
Kis asztalkájuk a súlytól már majdnem összeszakad.

Vendégeket is hívtak, hogy jobb legyen a buli,
Eljött a mókus, a vakond, az ürge és az egész madársuli.
Jókedvűen falatoztak, nevetgéltek, míg "meglepte" őket az este,
Jóllakottan hazaindultak az otthonaikba, mert már csak pihenésre vágyott valamennyiük teste.

A lepke

Szellők szárnyán száll a lepke,
Pazar, tarka színe az ő leple.
Virágos réteken érzi jól magát,
Ahol finom nektárral tömheti a "hasát".

Mikor jóllakott tovalibben, hogy társat keressen,
És végre egy gyönyörű fajtársa mellett lehessen.
Rátalált. Szárnyaikon gyémántként csillog a Nap fénye,
Miközben együtt, boldogan indulnak egy új rétre.