Mikimano blogja
Sír a lelkem
Egy dal melyet hallgatok
szemem elhomályosul.
A könnytől nem látok
míg ki nem csordul.
Arcomon végigfolyva
csak Ő rá gondolva
azon elmélkedem
még mindig nagyon szeretem.
Miért?
Miért van az, hogy aki őszintén szeret nem érdemel boldogságot. Ha valakit megismerünk és tudjuk milyen, miért akarjuk mégjobban és mégjobban elhiteteni, hogy a mindene vagy.
Azért, mert kényelmes hogy szeretik és mindent megtesz a boldogságukért?
Ne azért szeressen mert a kedvében járnak, hanme azért, mert ha nincs vele hiányzik és nem tud nélküle lenni. Persze a naív embert könnyű manipulálni, és elhitteni vele minden szép és jó. És ő ezt is hiszi, mert szereti a másikat és mindent megtenne érte és viszont is ezt gondolja. Nem néz a szavak mögé, hogy azok mögött mi van.Érzések-e vagy csak azért van hogy jól érzi magát a másik és nem szeretné ha nem járna a kedvébe ugyanúgy a másik.
Nem értem mi öröm van abban ha valakit tényleg szeretünk, azután eldobjuk, mintha nem is ismertük volna. Nincs rosszabb a közönynél. Valaki akivel megosztottál minden titkod és ő is veled (elvileg), egyik pillanatról a másikra az sem érdekli élsz-e vagy hallsz. Milyen szerelem az ilyen? Miért, miért, miért és miért ez van a fejemben.Miért kellett elhiteteni, hogy szeret és miért mondta mindig, hogy szeretné ha egyszer úgy szeretnék ahogy ő a másikat. Valóban nem értem, mert ha így lett volna, akkor a másik biztos nem betegszik bele és lekileg nem törik össze abban, hogy eldobta.Nincs rá jobb szó, mert tegnap még szerette(legalábbis mutatta), másnap meg már kit érdekel. Ebben az a rossz, hogy a másiknak lehetett volna akármi baja, még meg is hallhatott volna, nem érdekelte volna.Hiszen nem is érdeklődött.
Az ilyen emberek vajon mit gondolnak mikor ilyet tesznek.Talán tudják már az elején, hogy ebből semmi nem lesz, mégis örömmel teszik? Nem értem.
És persze mindig az a rossz aki nem érti a dolgokat és próbál választ kapni. De hiába.
És az ember nem bánja meg, mert őszintén szeretett, hiába a másik csak kihasználta az érzelmeit. Ő akkor is több azáltál, hogy tud őszintén szeretni.A másik meg talán egyszer rájön, hogy tényleg őszintén szerették, majd akkor ha egyszer ő is így érez, nem csak mondja.
http://www.youtube.com/watch?v=-hWixsZdoTM
néhány mondat a versekről
Sajnos a versek többsége szomorú és fájdalmas.Mert ezek már a szerelem után írodtak.
Sok szép (számomra szép) szerelmes verset itt nem oszthatok meg, mert azt Ő őrzi.Legalább is reménykedem benne, hogy megőrzi.Szívesen feltettem volna azokat is ide.De azért így is találtam egy két szerelemesebb, érzelmesebb hangvételű verset.Mindig írtam piszkozatot, de azt mondta nem kell, mert úgy jó ahogy jön. Nem kell átírni, újra írni.
Így nem tettem, ezért nincs meg csak pár darab. Volt, hogy elég csúnyán írtam, mert épp a vonaton ültem és úgy írtam neki pillanatnyi érzésekről.
Nem vagyok egy költő, de nem is ez a lényeg. Ha már egy valakinek tetszik már megérte.És jó látni, hogy érzéseket vált ki emberekből néhány sor gondolatom. Hogy valaki nem ír véleményt egy fájdalmas gondolatra csak tesz egy szomorú jelet, az nekem mindent elmond. Jól esik, hogy megérti és megérinti.
És hiszem azt, hogy akinek írtam ezeket és akiről már csak írom, őt is őszintén megérintették a szerelmes szavaim.Nem csak elfogultságból mutatta hogy tetszik. Nem csak úgy sírta végig egyes leveleim és mondta, hogy ilyen szépet még nem kaptam soha.
És nem csak levélre mondta ezt hanem a szerelemre is, csak engem nem vígasztal, hogy azóta semmit nem tudok róla.Ő gyorsan elintézte az egészet, megoldott mindent.
Ő ihlette a verseimet és azóta is próbálom gondolatokban megfejteni mi volt a valódi ok. Ilyenkor eszembe jut néhány sor és azt feljegyzem és kialakul egy vers. Hol rövidebb, hol hosszabb.
Ezt a szöveget sem tudom miért írtam most le ide, csak elkezdtem és nem tudtam abbahagyni.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, majd ha tudom felteszem őket a versek közé.Hosszabb verseket nem akarok ide tenni, mert ezek az én gondolataim és nem akarom, hogy más közölje esetleg.Nem mintha olyan jók lennének.
És azt gondolom akik itt vannak regizve nem ilyenek, de csak úgy egy látogatónak is megtetszhet és esetleg másnak elküldi.
Jó néhány mondat lett és nem csak a versekről, de ha belekezdek visznek az érzések magukkal.
Megválaszolatlan kérdés
Ki a másikat nem bántja,
szívét teljesen kitáraja.
Kitárja, mert Ő ezt akarta.
azért, hogy a legnagyobb fájdalmat okozhassa?
The Thorn bird
"Original Sin"
"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében,
de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye....
Egyetlen csodálatos dal, az élete árán.
De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben.
Mert a legeslegjobbaknak mindig fájdalom az ára..."
"A madár begyében a tövissel, változhatatlan törvénynek engedelmeskedik, nem tudja mi űzi-hajtja, hogy fölnyársalja magát, s dalolva haljon meg.
Amikor a tövis beléhatol, még nem tudja, hogy a halál közeledik, csak dalol, dalol, amíg csak annyi élet van benne, hogy egyetlen hangot kiadjon.
De mi, amikor a tövisre fölnyársaljuk magunkat, mi tudjuk.
Mi értjük. És mégis, mégis megtesszük. Mégis megtesszük."
Oh, it's carnival night
And they're stringing the lights around you
Hanging paper angels
Painting little devils on the roof
Oh the furnace wind
Is a flickering of wings about your face
In a cloud of incense
Yea, it smells like Heaven in this place
I can't eat, can't sleep
Still I hunger for you when you look at me
That face, those eyes
All the sinful pleasures deep inside
Tell me how, you know now, the ways and means of getting in
Underneath my skin,
Oh you were always my original sin
And tell me why, I shudder inside, every time we begin
This dangerous game
Oh you were always my original sin
A dream will fly
The moment that you open up your eyes
A dream is just a riddle
Ghosts from every corner of your life
Up in the balcony
All the Romeo's are bleeding for your hand
Blowing theater kisses
Reciting lines they don't understand
I can't eat, can't sleep
Still I hunger for you when you look at me
That face, those eyes
All the sinful pleasures deep inside
Tell me how, you know now, the ways and means of getting in
Underneath my skin,
Oh you were always my original sin
And tell me why, I shudder inside, every time we begin
This dangerous game
Oh you were always my original sin