Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eső isten és a teknő befűtése
Mikijozsa• 2014. április 18. 07:05
Úgy emlékszem, még a nyolcvanas években
egyszer találkoztam egy könyvvel, a címe
nevetésre indított: "Eső isten siratja,
Mexikót." Még-hogy siratja, gondoltam,mégis
hogyan is siratná? Hiszen a halottat szokták
- megsiratni az élők, akik siratóasszonyokat
fogadtak fel. Azóta sajnálom ezt, az angolból ilyen ostobán fordító valakit. Valójában Eső isten sír, rí Mexikó fölött, vagy: Könnyeit hullatja Mexikóra. Ez lenne a helyes, de hiába, mert úgy látom mindig a helytelen a jó mostanában.
Ugyanezt érzem, amikor olvasom ezt a szót, hogy teknő, fúj de borzalmas - hisz eredetileg és magyarosan tekenő az ami helyes lenne, mert a teknő nem más, mint a latin techno(-lógia)(ejtsd teknólógiának, vagy teknő-orgiának :) mindegy. Tekenős béka volt a mai teknőc valamikor, és tekenővájó a teknővájó, stb
de már úgy kezdem ezt látni, hogy eső isten bele fog kényszerülni a teknőbe és ott fogja siratni Mexikót úgy mintha hevrőn heverne és nem heverőn és kevrőt fogna a kezében nem keverőt, fűt vágna fűnyíróval és nem füvet, de hogy a teknőt befűtse, a fűt szénává szárítaná, meg ilyenek. Hát nem muris?
Mikijozsa2014. április 19. 06:33
@skary: Igen tekenyőőő :)
Mikijozsa2014. április 19. 06:32
@pauleve55: Nehogy azt hidd, hogy jó, ez egy hazugságokat egybesűrítő könyv, szegény Passuth - feltételezem, hogy rendelésre, a népek hülyítésére volt kénytelen valakiknek engedelmeskedni, sajnálatos
skary2014. április 19. 04:51
áá teknyőő :)
pauleve552014. április 18. 21:49
Passuth László írta ezt a remekművet, érdemes elolvasnod. Bár történelmi regény, mégis kalandos, végig érdekes, izgalmas történet Hernando Cortez, és a korabeli spanyol királyi udvar főszereplésével
Mikijozsa2014. április 18. 18:22
@rozsika53: Boldog húsvéti Ünnepet néked is :)
rozsika532014. április 18. 18:02
Tetszik....boldog ünnepeket.
Mikijozsa2014. április 18. 09:05
@Sea: Ez az Eső Isten csak bevezető webben a gondolatmenetben a második rész a fű este a lényege. Éppen hazafelé vittem az unkámat, amikor azt mondta nekem, hogy a fűt(s nem füvet) nem szabad letaposni, akkor kezdtem érezni, hogy ennek a gyermeknek fűtik a fantáziáját :)
Törölt tag2014. április 18. 08:50
Törölt hozzászólás.
Mikijozsa2014. április 18. 08:21
Egyébként ez az angolból fordítás kicsit hülyén jött ki belőlem, ugyanis csak arra akartam célozni vele, hogy az író egy Fordít irodában dolgozott "(Országos Fordító Iroda)"
Mikijozsa2014. április 18. 07:53
jaj. dehogy, mondom amit írtál az mind jó, csak egyet nem értettem, de mindegy, köszi
petruchio2014. április 18. 07:51
@Mikijozsa: semmivel...isten'ments.....csak az "angolból fordítás"-on akadtam meg....azt nem értettem.....de tényleg pimaszul sokat írtam hozzád...töröld, ne csúfoskodjon ott...:)))
Mikijozsa2014. április 18. 07:48
Jókat írsz, csak azt nem értem még, hogy mivel akarsz engem meggyőzni, kedves, @petruchio: :)
petruchio2014. április 18. 07:44
Miki...értetlenkedek, de nagyon.......én ezt a címet Passuth László 1939-ben megjelent regényéhez kapcsolom ahol az aztékokat meghódította Cortes. Ez egy magyar regény magyar írótól. Angolból fordítás? A magyar nyelv sajátos szó-jelentéseit már jó páran kifigurázták - illetve megcsodálták. Például Timár György "Nehéz a magyar nyelv" című leleményes írása (Brachfeld Siegfried előadásában sláger volt sokáig a rádiókabaréban), vagy éppen Bencze Imre "Édes, ékes apanyelvünk" című verse amit Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak ajánl. Íme:
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak
Kezdjük tán a “jó” szóval, tárgy esetben “jót”,
ámde “tó”-ból “tavat” lesz, nem pediglen “tót”.
Egyes számban “kő” a kő, többes számban “kövek”,
nőnek “nők” a többese, helytelen a “növek”.
Többesben a tő nem “tők”, szabatosan “tövek”,
amint hogy a cső nem “csők”, magyar földön “csövek”.
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán “vövek”?
Azt se’ tudom, mi a “cö”? Egyes számú cövek?
Csók – ha adják – százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve “csó”?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.
Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették… mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje – vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg ‘s ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget.
Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.
Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
anyósomat megértem…
én a pénzem megértem.
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza pertján mentem:
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom:
első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Földmérő küzd öllel, árral;
árhivatal szökő árral,
ármentő a szökőárral,
suszter inas bökőárral.
Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen,
lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?
Egyesben a vakondokok “vakond” avagy “vakondok”.
Hasonlóképp helyes lesz a “kanon” meg a “kanonok”?
Nemileg vagy némileg? – gyakori a gikszer.
“Kedves ege-segedre” – köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved;
merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.
Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat!
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé;
nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv – azt hiszem, meggyőztelek Barátom -
külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!
Mikijozsa2014. április 18. 07:36
@BakosErika: jó a könyv, valóban jó
BakosErika2014. április 18. 07:13
Jó könyv volt, olvastam. :)