Benedek Elek (1859–1929) : NE BÁNTSD A FÁT

Marie_Marel•  2009. október 12. 22:14

Benedek Elek (1859–1929)


NE BÁNTSD A FÁT


Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

Édes gyümölcsét várva-várod,
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
S te bánkódnál majd, késő bánat.
Ne bántsd a fát!

Fa lombja közt viharban, vészben
Lám meg se ring madárka fészke,
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája.
Szeresd a fát!

Anya ő is, minden levélke
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints fel rája.
Ne bántsd a fát!

Mindaz, kik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének,
Ásóval is költők valának,
Szép lombos fákról álmodának.
Szeresd a fát!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ametist2009. október 13. 07:30

Nagyon örültem ennek a versnek, mindig is szerettem :)

Ametist2009. október 13. 07:30

Drága Marie, nagyon örülök, hogy olvashattam ezt a verset :)

mezeimarianna2009. október 13. 04:02

Hogy szeretem mikor a szívemből szól egy vers!:))Köszönöm Marie,hogy megmutatod másoknak is ezt a gyönyörűséget!!

azuur2009. október 13. 00:41

Talán ez volt az első vers az iskolában, amit megtanultunk, akkor nem fogtam fel, hogy ez szomorú .
Sokszor talán még a fákkal is kiméletesebben bánunk, mint az emberekkel :(
Szép vers