Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Örökségem ez is:)
Mamamaci40 2014. augusztus 23. 07:23
Fura nagy család a miénk, ész, logika, nyelvérzék, tehetség minden jól megfér egy terített asztalon,
egy gyöngyörű lélekfehérrel terített asztalon.
De sajnos nem ilyen abrosz jutott, a sok-sok fekete, vérpiros,
életveszélyesen nagy sárga folt között alig van némi fehér,
s talán én vagyok az ki életéért, és létével fizet fehérítőért.
A sors, és a boldogtalan boldogulás útja mind más,
de visszamenőleg találtam egy közös vonást,
igen sok asztalos volt közöttünk, hatalmas kemény keresztet
szegeltek össze, s tették az én hátamra,
gúzsba kötve, Canossát járva, haladok a Golgotámra.
De vannak könnyebb szögelések is, mint például a tegnapi,
régifajta konyhaszekrény alja tartotta a mosogatót,
és mivel rengeteg vizet kapott, el- és átázott, penészedett.
Gondoltam teljes átalakításra új "egészséges" asztal be,
mellé szieszta teteje, hogy legyen helyem, mosogattam
én évekig tálban, nincs is gyűrűm ami leessen és így is tropa a kezem.
Aztán a tegnap hajnal eloszlatta a sötétségemet,
kihurcoltam a beteget, átalakítottam szellősebbre,
Nap megszárította, ahol kellett megszegeltem,
ujjamra csak egyszer vertem, s közben
áldást kértem az asztalosok lelki üdvére,
és apámra is, aki tudta nélkül nevelt kicsit fiúnak
lány létemre:) sok-sok apró fortélyt lestem el tőle.
Mamamaci402014. augusztus 23. 21:42
köszönöm Erzsi, én nem néha...én magam vagyok:)
Doli-Erzsi2014. augusztus 23. 12:29
Macika! Néha az ember rákényszerül, hogy maga oldja meg a dolgokat!
Puszi
Mamamaci402014. augusztus 23. 11:41
de el tudtam olvasni Erika! na bizony, skary! köszönöm petruchio!
petruchio2014. augusztus 23. 08:29
puszi a bibis ujjadra...:)
skary2014. augusztus 23. 08:16
nah? :)
BakosErika2014. augusztus 23. 08:10
Emi, nem ment át a válaszlevelem.