Ady Endre: ​A vég után​

MKKlara•  2014. október 31. 09:02

Ady Endre: ​A vég után​



Elhitetem magammal olykor,
Hogy sorsom az elődök sorsa.
Ha elromolt tüdőm, gerincem,
Bejutok én is a sorba.
Sok szépet írnak majd felőlem
És kapkodni fogják a könyvem,
Sőt, hogyha lesz egy kis szerencsém:
Síremlékhez juthatok könnyen.

Megtesznek a magyar költészet
Korán lefutott csillagának,
Ki sok reményt cipelt magával
S kiért jogos a könny, a bánat.
»Mi lehetett vón' még belőle?...«
Majd fogja a riporter írni;
Szóval: lesz majd csőstől dicsőség,
Nincs hát okom panaszra, sírni...

...De azután eszembe ötlik:
Pár kurta sor, mit eddig írtam,
Néhány könnycsepp... Milyen kevés ez
És fél lábam immár a sírban.
Nem olvassák, el is felejtik,
Velem együtt hal meg e pár sor;
Az életrajzom ennyi lesz csak:
Született és meghalt a jámbor...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MKKlara2014. november 8. 00:42

@Törölt tag: Igy igaz - köszi!!! :)

Törölt tag2014. november 2. 12:24

Törölt hozzászólás.

MKKlara2014. november 2. 12:18

@Ircsi61: Nincs semmi bibi - köszönöm, hogy olvastad! :)

MKKlara2014. november 1. 00:45

@Sea_Miller: Örülök - köszönöm!!! :)

Törölt tag2014. október 31. 21:54

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2014. október 31. 21:53

Törölt hozzászólás.

MKKlara2014. október 31. 20:31

@Mikijozsa: Köszönöm kedves szavaidat! ...igen, ha volna... :(

Törölt tag2014. október 31. 15:24

Törölt hozzászólás.

MKKlara2014. október 31. 10:44

@skary: köszy

Mikijozsa2014. október 31. 09:39

Ha lenne még Adynak egy élete...

skary2014. október 31. 09:32

jah