KrefF blogja
Nosztalgia :)
Szintén dalszöveg, melyet még korábbi zenekarommban (ahol énekeltem) írtam. Pihiszünetben a gitárosunk elkezdett játszani egy általa írt, nagyon szép gitártémát, ami nagyon megtetszett, felvettem és otthon átadva magamat a zenének ezt hozta ki belőlem:
Fémember
Teliholdas éjszaka,
Feljött a magány csillaga.
Ne gondolj az otthonra!
Nincsen, nem is létezett soha.
Hosszú utcák, végtelen utak...
Utat már semmi sem mutat.
Semerre és mindenfelé,
Kődarab a szívem helyén.
Fáradtan kel fel a Nap,
Más ez a hajnal, más ez a nap.
A poros úton a fémember halad,
Megérkezett, most már itt is marad.
A béke elől menekülve,
Visszatérek a szülőföldre.
Innen, honnan elindultam
Szíve utoljára itt dobban.
Refrén:
Szemben minden élővel,
Életemet kérővel.
Nem érdekel már semmi, többé sohasem!
Érzelemnélküli fémember,
Itt születtem, itt éget el
A tűz, a halálom, nem megyek el megvárom.
Bagira
Drága, kutyám, Bagira, aki egy orosz fekete terrier volt orvosi hibának köszönhetően 1 éves korában hunyt el, 2005-ben. Születésem óta van mindig kutya a családban (most éppen három), de az ő elvesztése, pont az előbb leírtak miatt fájt különösen.
Bagira
Drága, jó fekete szőrös!
Rövid életed nem volt zűrös.
Hamar értél utad végére,
Pedig nem táncoltál ki a penge élére.
Nem köszöntél, itthagytál,
Anyám kezei közt kihúnytál.
Két gyöngyszemed kecsuktad végleg,
Itt parancsolt megálljt az élet.
Átkozott gárdonyi temető!
Majd' megfojt ott a levegő.
Lelked elnyerte örök nyugalmát,
Nem hajtod tovább az élet malmát.
Jaj, kiskutyám...
...
Régóta foglalkoztat Júdás szerepe az emberek hitében, elvégre, ha belegondolunk elég komly ellentmondás van az ő megítélésében: ha a megváltást azáltal nyerük el, hogy Jézus meghalt értünk a kereszten, akkor Júdás, aki odajuttatta feltétlenül pozitív személyiségnek kéne lennie a mi szempontunkból...
Zenész társaimmal összedugva a fejünket végülis úgy döntöttünk, hogy ez a téma megér egy számot, így aztán a lentiekhez még utólag hozzá lett csapva egy refrénés egy átvezető a versszakok és a refrén között és úgy lett kész.
Ja, és jelzem, hogy totál ateista vagyok és nem akarok senki hitébe, érzéseibe beletaposni.
Köszönöm, Júdás
Egy csók volt csak
Jött a végzet
Lett egy álmunk:
Édes élet.
Bűnünk eltűnt,
Homályos kép,
Nem maradt más,
Csak ködös emlék.
Mi lett volna,
Ha urad Jézust
Nem adod el
Harminc ezüst.
Ennyibe került,
Ez volt az ára;
Feloldódott
Az Isten átka.
...
Régóta foglalkoztat Júdás szerepe az emberek hitében, elvégre, ha belegondolunk elég komly ellentmondás van az ő megítélésében: ha a megváltást azáltal nyerük el, hogy Jézus meghalt értünk a kereszten, akkor Júdás, aki odajuttatta feltétlenül pozitív személyiségnek kéne lennie a mi szempontunkból...
Zenész társaimmal összedugva a fejünket végülis úgy döntöttünk, hogy ez a téma megér egy számot, így aztán a lentiekhez még utólag hozzá lett csapva egy refrénés egy átvezető a versszakok és a refrén között és úgy lett kész.
Ja, és jelzem, hogy totál ateista vagyok és nem akarok senki hitébe, érzéseibe beletaposni.
Köszönöm, Júdás
Egy csók volt csak
Jött a végzet
Lett egy álmunk:
Édes élet.
Bűnünk eltűnt,
Homályos kép,
Nem maradt más,
Csak ködös emlék.
Mi lett volna,
Ha urad Jézust
Nem adod el
Harminc ezüst.
Ennyibe került,
Ez volt az ára;
Feloldódott
Az Isten átka.
Tegnap délután
Ez egy dalszöveg, amit egy kissé blues-os környezetben kell elképzelni... Igazából ez úgy született, hogy kényszerhatás alatt voltam,mert írnom kellett volna egy tök más típusú dalszöveget, de közben fokozatosan felbukkanatak ezek a sorok:
Tegnap délután
Tegnap délután
Leitatott csupán
Néhány pesti, rocker csaj.
Ez még nem is volna baj...
De tegnap délután
Megtörtént talán
Néhány olyan apró dolog,
Amit most fel nem vállalok.
A halálos ágyamon
Talán bevállalom,
Hogy tettem ezt és ezt.
Hatott rám a szesz.
De tegnap délután
Megtanultam ám,
Hogy élni hogyan kell
Most elmonodm, figyelj:
Ha a sors megtalált
És sok jót felkínált,
Akkor élvezetre élvezet
Ne szabja meg a képzelet...