Konii blogja

Konii: Bánatom

Bánatom titkolom,nem mondom senkinek
Bánatom súlyos kilókkal nyomja szívemet.
Rettentő kételye,ijesztő vágyak.
Angyalok is sírnak ha nem boldogságot látnak.

Hogy látnának boldogságot hisz folyton folyvást sír a világ.
Hisz ezért az önző életmódunk a hibás.

Esik az eső,az ég könnye hull.
Az öröm az emberektől messzire gurul.
Gurul a lejtőn kitudja ,hol áll meg?
Talán ott hol az életnek vége lesz!

Szakadék az út végén,
megijeszt a mélység,
rettentő a kétség,
de a végén megteszed a végzetes lépést.

Nem gondolsz másra ,csak magadra,
s talán önzőnek érzed magad egy pillanatra.
Esel,zuhansz a végén repülsz a vággyal,
És örökre eltűnsz a szürke félhomállyal.


Köszönöm hogy elolvassátok.Lesznek vidámabb versek is. Üdv:Konii