Beszélgettem
Szép havas estén jöttem őt megnézni,
Kivel oly sokat lehetett beszélni,
Kinek hangja maga volt a zene,
Étkemül szolgált az akkori élete,
Álomba, puha lépteiben ringtam,
Mégis a jót, már elhagyni vágytam,
Szóltam is sietve, mert látni akartam.
Madonna arca, gyönyörű mosolya,
Szép kezének minden mozdulata,
Találkozásunk aznap maga lett a
CSODA.
Köszönöm szépen, hogy azon az este,
Te megöleltél, fájdalmad felejtve…
ÉDESANYÁM
Köszönöm, hogy akkor azon az estén is csendes, és halk voltál, mikor megszülettem, és most is csendben, szótlanul mentél el...
Én is csendben sírok, nehogy szomorú legyél Drága Édesanyám!