A Magyarok Igazsága

Olyan Létező dolgot próbálok meg felvázolni a következőkben, ami pontosan az egységessége miatt jelenti a nehézséget arra utalóan,
hogy hol is kezdjek bele.
Nehéz felállítani egy tételt úgy, hogy az csak teljes terjedelmében és állandó állapotában nyer értelmet. A magyar nyelv csodálatos mélységében rejtőző
Igazságtartalmát és Örök Érvényességét szeretném kiemelni tanulmányomban. A mindennapi szóhasználatunkban is jelenlevő Alaptételek fontosságát és
tiszta értelmezésüket, melyek a mai Önismeretlen és Figyelmetlen világban elszaladnak a fülünk és szívünk mellett.
Eme számomra megkérdőjelezhetetlenül Létező tételt köszönhetem azon szélsőséges állapothoz, mikor normál életem minden összetevője távolra került, mind
testileg és szellemileg is szélsőséges és addig nem ismert behatások értek, és kétségtelenül nagy szerepet játszott megtalálásában éber, a
testenkívüli élményeim során felvett és elsajátított információk sokasága is. Hosszú évek nyitottsága hozta el a kérdéseket és a válaszokat egyaránt.
Talán még meg kell említenem azt is, hogy azon földrajzi területeken realizálódott bennem a következő anyag túlnyomó része, ahol a magyarság ősi
múltja is eredeztet. (Babilon, Ninive, Tigris-Eufrátesz, Hindu-kush lába)
Mindenféle túlmagyarázás nélkül, a szó szorosabb értelmezésében, az alapokon maradva próbálom meg felvázolni a Magyarok Igazságát.

Kezdem pedig a Test-el a leg-kézzelfoghatóbbal.

A test; az ember-élet alaptevékenysége, alapeleme.
- A test alaptevékenysége:

• táplálkozás
  
• mozgás

E kettő nélkül semmi képpen sem beszélhetünk testről. Bármelyik megszűntével (táplálék bevitel, vérkeringés, lélegzés-mint mozgás) a test elvész. Mi
értelme volna egész életünkben mozdulatlannak lenni, vagy nem táplálkozni? E kettő mindenképp a test jellemzője és szüksége. Ezek nélkül a test
nem volna képes létezni egészségesen.
A táplálkozás és a mozgás is természetes alaptevékenységének minősül a testnek. Persze e kettő is végezhető különböző áthatottsággal, más-más
indíttatással és értelmi szinttel. Ez, pedig csak az Öntudatunk teljességétől függ. Minél több az Öntudatunk, minél megfelelő arányossággal több (
aminek kitárgyalását a Szellem elemzésekor fogom megejteni), annál nagyobb fontosságot tulajdonítunk mindkettőnek. Ezzel párosulva, e két tevékenység
egyre több örömet is fog jelenteni számunkra. Végső fejlettségi fokai már a művészet mezejére is kiterjednek. Ám még egyszer fontosnak tartom
megemlíteni, csak kellő Öntudattal átitatva fog örömöt okozni. (pl. tánc, sport, gasztronómia, stb.)

- A test magasabb szintű tevékenysége: - a szexualitás

Míg a táplálkozás és a mozgás elengedhetetlen a test számára, a szex már nem az. Hiszen e nélkül a test nem pusztul el. Tehát nevezhetjük nem
létfontosságúnak is, ha csak pusztán a testet szemléljük. Ám ez nem alacsonyabbrendűségére, de pontosan magasabb megnyilvánulására, testi
tulajdonságára utal. Tekinthetjük ösztönös örömszerzési forrásnak, vagy tudatos, eksztatikus állapot elérésének is. Ez már nem alaptevékenység, hanem
indíttatás szükséges hozzá. Értem ez alatt a két alaptevékenység szükségessége felett létező sajátságos és egyedi örömöt. Ez természetesen megint
csak attól függ, hogy milyen szellemiség, milyen mélységű öntudat és szabadság hatja át.
Ösztöntől áthatva nem más, mint feszültség-levezetés, mélyen átélve viszont maga az extázis egyik legvarázslatosabb megnyilvánulása. A Test számára a
szex a Tűz.
Ez majd a későbbiekben fog értelmet és magyarázatot nyerni, ám fontosnak tartottam itt megemlíteni.
A szexet így nevezhetjük a test egy fejlődő, illetve fejlettebb elemének.



- A test passzív tevékenysége: - a pihenés
Ez annyira alap és egyben inaktív tevékenység, hogy igazán nem is tevékenység. A test szempontjából itt csak minimumokban beszélhetünk tevékenységről
(mozgás - nem mozgás, mozdulatlanság) A test itt nem más, mint az Alapelemek (Föld-Víz-Levegő) egyszerű keveréke, terméke. Később fog szintén
érthetővé válni miért hagytam ki a felsorolásból a Tüzet. A test; pihenésével szintén hozzásegíti a szellemet a magasabb szintű kibontakozáshoz is.
Ami a test számára pihenés, a szelem számára aktivitás, felszabadulás. De ne szaladjunk előre�

A Test szemszögéből nézve, ennyit állapíthatunk meg. A későbbiekben fogom taglalni milyen összeköttetésben áll a test a szellemmel, de már most meg
kell említenem valami elengedhetetlent. A testünk vagyunk. A testünk is vagyunk. Ez tagadhatatlan tény! Testünk a tükrünk a külvilág felé. Életünk
krónikája, üzenet magunkról másoknak és magunknak egyaránt. Mindennapjaink lenyomata ezen a síkon. Csapda és ékszer is lehet egyben.
Ha életünket a testből fakadó érzések és a testen keresztül érkező érzelmek fogják uralni, amik pedig az alaptevékenységek közé tartoznak, akkor silány
életünk lesz. A testen keresztül való lényeges fejlődés elmarad. Az Öntudat alacsony szinten marad és a test csapdává válik. Pusztán a
létfontosságú és az ösztön (ami pl. az állatvilág legfőbb jellemzője) igények találnak helyet a szellemiség alsó spirálján maradva a test számára, így
élve életünket. A művészet hiányának áldozata lesz.
Ékszer lesz, ha az alaptevékenységek legmagasabb fokaira törekszünk (sport, tánc, helyes táplálkozás, stb.) és ha a magasabb fokú tevékenységnek is az
eksztatikus oldalát választjuk, illetve hagyjuk eluralkodni magunkon. Művészi fokú mozgás és táplálkozási kultúra. A szex mélyebb fűtöttsége,
érzelemgazdagabb megnyilvánulása illetve szabadsága!
Persze ez nem végérvényes törvény. Az Élet nem ismeri a megkötő törvényeket. Egy kifinomulatlan testhez is kötődhet szellemóriás, és egy tökéletes
testhez is kapcsolódhat primitív megnyilvánulásokkal rendelkező egyén.
Én azért emeltem ki a legmagasabb szintű párosodást, mert a Szépség legteljesebb formáit kedvelem.
Az emberi test kezdődik és végződik. Született és meghal. Ezzel tölti be legfőbb tanítását az egyén számára. Kapu erre a csodálatos világra. A test a
tanárunk. A bölcs, aki némán beszél. A legfinobabb jelzéseket adja reakcióként, hogy mit is teszünk vele. Az érzések útján. Változásával,
öregedésével állít minket új és újabb feladatok és kihívások elé. Amik maguk az Öröm forrásai, ha kellő intelligenciával és nem elutasítással kezeljük
őket. Az emberi test a megtestesült Szépség egyik arca. Az Élet folyamatának és kétségtelen örökkévalóságának, hibátlanságának egyik fontos
bizonyítéka. Hisz az Élet nem ismeri a gépies monotonitást, csak újra és másra képes. Nem volt és nem lesz két egyforma emberi test.

Nézzük meg, hogy a Test hova ágyazódott az adott létsíkon, amit jelenleg tárgyalok. Nézzük meg, mi az amivel a test élete folyamán minden pillanatban
találkozik és kölcsönhatásban van!
Nem újdonság, ha az Alapelemeket kívánom itt megnevezni. Természetesen ezzel kellet volna kezdenem, de az érthetőség szempontjából így láttam jónak.
Erre pár sorral lejjebb fény fog derülni.
Földelem-Vízelem-Levegőelem-Tűzelem.
Ám én ezzel a jól bevált szokással szakítanék mindörökre. Mindenképp kiemelném a Tűzelemet a sorból, és máshová helyezem. Tulajdonságában lényeges
eltérést mutat a többihez képest. Míg a föld, a víz, a levegő mindentől függetlenül tud és képes létezni, addig a tűz nem. A három alapelem szó
szerint alaptulajdonsággal rendelkezik. Egyszerűen: Van. A Tűz ennél már egy eltérőbb életformát képvisel létezésével. A tűz számára létezéséhez már
táplálékra van szükség. Önmagában nem képes létezni. Táplálékul pedig a többi három elem bármelyikét használhatja (szén, olaj, gáz, stb.).
Átformáló hatással bír. Hat a többi elemre. Persze a kapcsolat kölcsönös, de a hatást minden esetben a Tűz fejti ki. Tehát egyértelműen kimondhatjuk,
hogy tevékenységet folytat. A többi alapelem abszolút tulajdonsága (ami maga a Létezés) mellett konkrét cselekvést is folytat. Ezzel a létezés nem
csak anyagi (testi) oldalát, de cselekvő (szellemi) oldalát is képviseli. (Itt megemlíthetem ismét előre vetítve, hogy a legmagasabb létsíkokon
maga a Létezés, a Van-ás, a Vagyok a legteljesebb Cselekvés)
Hitem szerint a Tűz; a Test és a Szellem közti összekötő szabad anyag. Test és Szellem is egyben. A test megjelenése a szellemben és a szellem
megjelenése a testben egyidejűleg.
Míg az alapelemek (és ezután már csak a föld-víz-lég hármast fogom érteni ez alatt) pusztán is szolgálhatnak táplálékul a Testnek, addig a Tűz ezt már
tevékenységéből fakadó tulajdonságával gyakorolja.
És ezen eszmefuttatáson keresztül el is jutottunk emberi mivoltunk egyik sajátságos összetevőjéhez�
(utólag, de a biztonság kedvéért említem meg: el kell fogadnunk, hogy körülöttünk minden él, minden egy életforma és ebből a nézőpontból indultunk ki)


A Szellem.

Engedtessék meg nekem mindjárt így a téma elején egy kis szójáték; Szellem, avagy Szél-elem! S milyen meglepő egyezések: Láthatatlan, megfoghatatlan,
utolérhetetlen, szabad, csak érezhető, csak a nyomát vagy az emlékét hagyja ott, amihez hozzáér.

Ezen emberi összetevő tárgyalásakor fog igazán felszínre kerülni amit mondandóm elején említettem, A csodálatos magyar nyelvben rejlő igazság.
A szavak mély értelmezését kérem az olvasótól, hisz (mint minden más) csak így kerülhet megértésre!
A testtől a szellem irányába haladva egy elkülönült és mégis szoros kapcsolatban lévő elemcsoportot találtam. A tűzön keresztül elérkezve a szellemhez
kimondhatjuk, hogy a tűz közvetett kapcsolatban áll az emberi szellemet alkotó elemekkel.
Nézzük mik is ezek!
Egy szoros kört (és itt ezzel már egy utalást is tettem a szellem örökkévalóságára, halhatatlanságára) kell felvázolnom, ami cirkurális és spirális,
felfeléívelő irányt és tulajdonságot mutat.
Rögtön párhuzamot is húznék az elemek és az évszakok, illetve a hónapok között. A hasonítás költői, ám az érthetőség, végeredmény szempontjából
szükséges.

1. A Szer-elem. (augusztus) Nyár van életünkben. Teljes nyár. Tűz a Nap! A Szépség beragyogja szemünk és szívünk. A teljesség uralkodik
   életünkben. Túlcsordulunk, amiből az Élet fogant és fogantatik örökké! Harmónia vagyunk, dal, tánc, vers, repülés, nevetés, szabadság!
   
2. A Két-elem. (szeptember) Eljött az Ősz, a változás kora. Szerelmünkben (mint állapot) megjelennek a kérdések. Megjelenik a vívódás. 
   Hiányokat érzünk, kezdünk eltávolodni szerelmünk tárgyától és lényegétől. Egyszerre érvényesül a szerelem és a kételkedés. Két elem van jelen.
   Egyik sem tud érvényesülni, mert kioltják egymást. Egy ismert (a szerelem) és egy ismeretlen.
   
3. A Fél-elem. (október) Eltűntek a színek az életünkből, csak az elmúlás színeit vesszük észre. Persze szépek ezek is, de mi nem annak
   látjuk. Mert ebben az elemben nem vagyunk otthon, nem vagyunk jelen. A szelet is halál szelének érezzük. Minden idegen, még magunk is. Mi eltűnünk
   és marad a fél. A betegség forrása az élő halál!
   
4. A Figy-elem. (november) Lecsupaszodott minden. Átláthatóbbá válik a táj. A félelemből kivezető út, ha elég és alapos figyelmet szentelünk
   magunknak, környezetünknek, élethelyzetünknek és természetesen félelmünknek. Bátorságot merítve szembe kell nézünk magunkkal, ez esetben
   félelmünkkel. A figyelem fontos gyógyszer és eszköz a szellem számára.
   
5. A Véd-elem. (december) Áldott hó fedi be a didergő földet. Elcsendesülnek a mezők. A figyelem felébresztette bennünk a védekezést
   elkövetett hibáink és tévedéseink ellen. Már nem fáj a múlt, de még nem vagyunk kész a jövőre, tudjuk jól. Védelembe vonul a szellem. Összegzi és 
   felkészíti magát a megújulásra oltalmazó védelme alatt.
   
6. A Tür-elem. (január) Oly szép a téli táj, hogy az puszta szépségével is nyugodtságra és türelemre int minket. Belátjuk, hogy az új
   eléréséhez, a felkészüléshez idő kell. Mert kapkodva és türelem nélkül ismét csak magunknak ártanánk. A türelem időszakában hullnak ki belőlünk
   végleg a berögződött hibák és születnek meg új elképzeléseink magunkról. A türelem a fejlődő élet bölcsőjének ringatója.
   
7. A Fegy-elem. (február) Lassan vége a télnek. Ám a tavasz még várat magára. Csak erős fegyelemmel taníthatjuk meg magunk az adott
   élethelyzethez szükséges és időszerű hozzáállásra. Kellő erővel és fegyelemmel állítjuk magunk az újrakezdéshez. Pontosan annyival, amennyi az
   ismeretlen megismeréséhez kell majd. Ám ennek pontosnak és egységesnek muszáj lennie. Ez pedig önnön fegyelmünk gyakorlása és betartása nélkül
   nem fog menni. Ezért kell az önfegyelem.
   
8. A Kér-elem. (március) Eljött a tavasz. Kipattannak a rügyek és az illatok. A természet megújuló vágya életre kell. Mi is eldöntjük 
   vágyainkban, hogy mit szeretnénk elérni. A szívből feltörő vágyakozás, a remény, a cél megtestesül. Elhagyja némán a szánkat a mindenség felé
   suttogott kérés. Itt már felmerül talán egy magasabb (nagyobb erejű-segítő) én- be vetett hit.
   
9. A Küzd-elem. (április) A természet egyértelmű változása folyik. De a gazdagodása, és nem szegényedése tűnik fel szemünkben. Minden apró
   mag és hajtás, minden virág gyönyörű békés �harca� folyik, hogy aztán majd gyümölcsözzék. Magabiztosan lépünk terveink felé mi is, legyen az
   bármi. Cselekszünk, és már tetteink beszélnek rólunk. Tetteink vagyunk. Használjuk bármilyen tulajdonságunk vagy tehetségünk; az Önmegvalósítás
   csodálatos útján vagyunk.
   
10. A Kegy-elem. (május) Beteljesül a tavasz. Virágba borul végérvényesen minden. Eldőlt a természet harca az újért, még ha az utolsó lépés
    hiányzik is. Már tudjuk, sikerült. Már átérezzük! Már megjelenik bennünk fátyol mögött. Minden amit tettünk, egyetlen érzéssé növi magát a cél
    előtt. Szétárad bennünk az extázis előszele; a kegyelem falromboló himnusza csendül fel bennünk! A legszebb zene születik meg szívünkben; sajátunk
    és a kegyelem dala!
    
11. A Győz-elem. (június) Beteljesült! (akár ezt az egy szót is írhatnám ehhez az elemhez) Újra itt a nyár. Mindaz a Folyamat, ami a
    Természetet jelenti és jellemzi is egyben, ismét a tetőfokára hág. Megtelik Élettel Minden. Szívünkben kisüt a Nap, édes szél ér a bőrünkhöz és
    hűsítő víz simogatja a bőrünk, miközben a legfinomabb gyümölcsöt ízleljük. Amit akartunk oly rég. Győztünk. Újra itt vagyunk!
    
12. Az Ért-elem. (Július) Teljes az egyensúly! Ragyognak a színek és a formák! Ragyogunk mi is! Egy pillantást vetve magunkra és
    környezetünkre, múltunkra jelenünkre és jövőnkre, összeáll a kép. Megértjük a Folyamat lényegét és szükségszerűségét, legyen az kellemes vagy
    fájó. Megértjük bejárt utunk tanulságait és élményeit. Összesűrűsödnek bennünk az érzések és érzelmek egy tiszta eleggyé. Átlátjuk tetteink
    előzményeit és következményeit. Megértjük azt, ami addig érthetetlen volt számunkra. Egy újabb szeletet tudhatunk magunkénak az ismeretlenből.
    Megértjük magunk és az addig bejárt Életet!
    

Íme a 12 testvér! Íme a 12 bölcs! Íme a 12 hónap! Íme a 4 évszak!
Ám természetesen még nem teljes a kép így. Mert ez így csak egy kör, korábban pedig emelkedő spirálról beszéltem. Hogy lehetséges ez?
A válasz a szellem örökön változó folyamatában rejlik. Az Értelem és a Szerelem közti ugró vagy léptető pontról beszélek. Az értelem elérése után a
Szellem már nem ugyanabba a személybe, alkotó tevékenységbe, dalba, táncba, festménybe, életvitelbe (és sorolhatnám a végtelenségig) lesz szerelmes.
Az Értelem és a Szerelem Önnön megújulásukat keresik! Kapcsolatuk sajátságossága a kettejükben jelentkező emelő és teljesebbé tevő hatásukban
rejlik. Az ugrópont után a szellem már egy új kört kezd és fut be. Egy új élethelyzetben halad át az elemeken. Így kezdi (vagy folytatja) spirális
emelkedését. Történjék bárhogy is, az évszakok jönnek, a hónapok mindig kopogtatni fognak ajtónkon. Mindaddig, míg a szellem az alacsonyabb
spirálrészeken halad végig. Ezek a tapasztalatok elengedhetetlenek fejlődésünk szempontjából. A természet is ezt a selymes és legharmonikusabb
törvényt (ami nem is törvény, mint inkább ajándék) ismeri és követi. Minden elem végtelen sok arccal és formával rendelkezik és létezik. Egyértelmű,
hogy a bennük rejlő tulajdonságok is mindig más arcukkal fognak feltűnni. Ezáltal ismerhetjük fel és meg az elemeket, a szellemet, azaz azt aki
vagyunk.
Ám valóban elengedhetetlen a spirális körök megfutása örökké? Nem!
Ez vajon, hogy lehet?
Bizony van egy 13. elem is! Ez az elem teszi lehetővé, hogy a szellem a kellő tapasztalatok megszerzése után már egyenes vonalban haladhassék a
magasabb szintek felé. Ehhez pedig a Győzelem-Értelem-Szerelem hármasa kell! Ennek a három elemnek kell érvényesülnie egyszerre a Szellemben!
Mindannyian az "Örök Nyár"-ra vágyunk. Ez lebeg szemünk előtt a Végső Beteljesülés otthonául.
Az az ember, aki tudja magáról, hogy győzött és győzni is képes bármikor � Az az ember aki végleg elsajátítja az értelemben rejlő Teljességet és
Folyamatot. Az az ember aki végleg a szerelem pompás ruhájában, ölelésében találja és tartja magát, képes teljesen feloldódni benne � Az az ember aki
képes e 3 elem állandó megtartására és gyakorlására a mindennapokban � Nos, ezen ember élete, szellemi élete egy magasabb állapotába érkezik.

13. A Kény-elem. (örök nyár) A szellem számára a kényelem a kéj! Mint ahogy a Test számára a szex. A szellem számára ez a �kéj-elem�. Ebben az
elemben élve és haladva a legszínpompásabb és teljesebb életünk. A Győzelem-Értelem-Szerelem együttese hívta életre ezt a tudatállapotot. A Szellem
ebben az állapotban látja magát a legerősebbnek, legmagabiztosabbnak és leg-érzelemgazdagabbnak! Itt a leghatékonyabb az emberi mivoltunk, a szellemi
lény megnyilvánulása. Itt létezünk a legteljesebben. Ez az elem aktív, békés, nyitott, produktív, alkotó, példamutató, szeretetteljes. A
legcsodálatosabb, életutak, emberi megnyilvánulások, igazságok, mind-mind ehhez az elemhez és tudatállapothoz párosíthatóak.
Ha a 2-től 10-ig bármelyik elemben túlságosan elmerülünk, a szellem haladása megakad, a fejlődés megáll. Ez pedig egy idő után személyiségünkben is
torzulást okozhat. Ez pedig szintén egy lényegi kérdése az életnek! Míg a 2 -10- ig terjedő elemek csak személyiséget adnak egy embernek, addig a
11-12-1 elem külön-külön is ha kell, vagy a 13. elem; egyéniséggel ruházzák fel az embert. Mondhatom úgy is, hogy a szellem egy teljesebb
születése a Kényelembe való lépés! Az egy én születése. Egy Én Vagyok-é!
Ebben az állapotban fejlődve életünk kételmek és félelmek nélkülivé válik. Nincs szükségünk már fegyelemre és figyelemre sem, mert rég állandó részünké
vált. Nem állunk ellen semminek, nem védekezünk, mert tudjuk, hogy bármi is történjék, az az Élet része. Türelmünk a végtelenségig nyúlva tűnik
el. Nem kérünk, és nem küzdünk, mert mindennel bírunk, ha kell. Már a kegyelemre sincs szükség, mert maga a kegyelem átélése volt az utolsó lépés
e szellemi szintek eléréséhez.
Lassan meg kell tennem azt az utalást a Szellem és Lélek kapcsolatára, mint ahogy ez történt a Test és a Szellem esetében is. Ott ezt a szerepet a Tűz
töltötte be. Ám előtte pár szó a szellemi magaslatok különböző szintjeiről.
1. Az Öntudat. Talán a legfontosabb, és nevezhetném egyetlen szintjének a szellemnek. Ez a szellem alapállapota. Ez tágul és fejlődik, majd ér
egyre gazdagabb tudatállapotba. Íme;
a. Az én vagyok születése és állapota.
b. A művészi élet kialakulása.
c. Az Egység (mint közösség, emberiség) látomása.
d. A Béke látomása.
e. A magasabb Létsíkok felfedezése, megtapasztalása, látomása.
f. Az Örökkévalóság Tudata és látomása.
g. A Lélek látomása. Az Egy.

Talán az utolsó pontot nem is a szellemhez kellene sorolnom. De a lélek, ahogy azt majd a későbbiekben tárgyalom, csak a szellemen keresztül
szemlélheti magát.

Most nézzük meg mi tölti be a Tűz szerepét a Szellem és a Lélek között!
A magyar nyelv erre is tartogatja magában a megoldást. Az "egy alom"- ból való származtatásra akarok utalni itt. Mint ahogy a kölykök is egy alomból
származnak!
Ezek a szavak és a hozzá kapcsolódó jelentéstartalom, már egyszerre utalnak és tartoznak a Lélekhez és a Szellemhez is. Ezeket az �alom-okat� hívhatnám
akár az Öntudat tulajdonságainak is. Ezek az érzések és érzelmek a szellem és a lélek közös szüleményei. A szellem számára igen magas szintű
megtapasztalások. Nevezhetők életcéloknak, szellemi végeredményeknek. A szellem alkotóelemeit mélyen megélve érhetőek el.
1. A Fájd-alom. Ez az alom a kételmen és a félelmen keresztül köti össze a szellemet a lélekkel. A lélekben fájdalom realizálódik, mikor a
szellemet ebben az állapotban éli meg.
2. A Szorg-alom. Avagy Szolg-alom vagy Szolga-alom. A figyelem-védelem-türelem-fegyelem-kérelem együttesén kötődik a lélekhez itt a szellem. A
lélekben cselekvésként, egy cél eléréséért kifejtett munkában realizálódik ez a szellemi tevékenység halmaz. Mondhatnánk, hogy a lélek itt magát
szolgálja a szellemen keresztül.
3. Az Irg-alom. A küzdelem és kegyelem kettősén kötődik a szellem a lélekhez ebben az állapotban. A lélek gyönyörteljes beteljesülésnek érzi ezt a
szellemi állapotot. A szellem és a lélek oldaláról is erős odaadás jelentkezik ebben az érzésben.
4. A Hat-alom. A győzelem szellemi állapotából fakad ez a tudatállapot a lélekhez érve. A lélek itt megérzi Önhatalmát és erejét a szellemben.
5. A Nyug-alom. Az értelem lebeg a szellem és a lélek közt tudatállapotunkban. A lélek felismeri önmagát és végtelenségét a szellemen keresztül
ezen megnyilvánulásában.
6. A Biz-alom. A szerelem köti össze a két hallhatatlant; a szellemet és a lelket. Teljes odaadás, meggyőződés és végtelen öröm, szabadság
jellemzi mindkettejüket minden irányban. Az Önzetlen Szeretet van csak Jelen!
7. Az Ur-alom. A kényelem játssza a fő szerepet e tudatállapot kialakulásában a szellem és a lélek között. A szellem felismeri lélekké való
növését, és a lélek észreveszi a szellem erős Önuralmát; akaraterejét, emberségét, békéjét, érzelemgazdagságát, művésziségét, csodáját, önnön
szabadságát!

Íme a 7 nagytestvér. Bár ezen utalás szintén csak költői, hisz az élet a legmagasabbról szemlélve; nem tesz minőségi különbséget. Íme emberi mivoltunk
mélyebb kitárulkozásai. Íme az irányok, melyeket bejárva a lélekhez érhetünk. Íme a szellemet és a lelket összekötő 7 híd! Bármelyet is választjuk
vagy hagyjuk, hogy az válasszon minket; beteljesülünk. Ám meg kell említenem, hogy a hatalom-nyugalom-bizalom és az ebből következő uralom a
legédesebb beteljesülés az ember számára.
Mielőtt rátérnék a Lélek kitárgyalására, pár szó a szellemről:
A szellemünk, szellemiségünk vagyunk. A szellemiségünk is vagyunk. Magunkra vagyunk bízva. Ránk van bízva testünk, a szellemiségünk, mindennapjaink,
tetteink, érzéseink és érzelmeink, az életünk. Csak rajtunk áll, hogy kellő bátorsággal és igazságérzettel, a szabadság szeretetével mivé
fejlesztjük. A szellem hallhatatlan! A természet édestestvére. Együtt járják örök táncukat. Együtt dalolnak, hol vidáman vagy szomorúan. Együtt
csendesednek el vagy törnek ki viharban. Együtt élnek. Talán nem is testvérek, de szeretők. Szellemiségünk az a részünk mi a homályból tart a
világosság felé. Ellentétben testünkkel, ami születése pillanatától a halála felé tart. A megértés és elfogadás tanára. A harc és a béke mestere. A
lent és a fent futára. Az elkószáló és hazatérő gyermek. A fehér és fekete bárány egyszerre. Jin és Jang. A Szél!

Most pedig essék szó a Lélekről!

A Lélek.

Sokan nem értik igazán mi is a különbség a szellem és lélek között.
Pedig a lélek már oly kifejező önmagában is, hogy ennél egyszerűbben nem is tehetné. Íme; L-ÉLEK! Igen; Élek! Másra nem is képes. Mint ahogy azt
korábban említettem, az egy-én szempontjából és a Mindenség szemszögéből, ami ez esetben szinte már ugyanaz, a legmagasabb Létformát képviseli. Puszta
létezése a cselekvés.
A Van-ás egyetlen tulajdonsága. Ez pedig másképp nem is lehet csak úgy, hogy a lélek mindennel rendelkezik. A lélek egyenlő a Mindenséggel. A lélek
egyenlő az Univerzummal és történelmével. Természetesen az egy-én rendelkezik saját lelkével, ám ez nincs elkülönülve az Egy Lélek-től, mert azt a
szerepet a szellem tölti be.
A Lélek is rendelkezik egy elemmel;

1. Az Él-elem. És ezzel szintén elmondott magáról mindent. Egyetlen tulajdonságát és cselekvését. ÉL! Semmi másra nem képes. Ezzel tölti be magát
és az életet. Az Élet: az egy másba és egy-máshoz forduló, önmagához eljutó vagy visszatérő, ezáltal egy folyamatosan változó; állandó!
A szó másik oldaláról közelítve pedig megérthetjük még teljesebb nagyságát.
Számára minden élelem. Számára minden táplálék. Minden, ami történik az egy-én életében, minden ami történik az adott lélek életében, az számára
táplálék, információ, ajándék, öröm, megújulás, fejlődés, változás, erősödés.
Az élelem magába foglalja a Föld-Víz-Levegő elemeket. A Tűz-elemet. A Testet. A Test minden megnyilvánulását. A 12 szellemi elemet. A 13. szellemi
elemet. A Szellemet. A 7 Almot. Az Öntudat összes szintjét. Az egy-én Lelket. Önmagát; az Egy-et. Ezzel rámutatva a Végtelenre� és mindarra, amit az
emberiség megpróbált kifejezésként ráerőltetni (Isten, Teremtő, Teremtés, Végső Valóság, Allah, Manitu, Csend, stb.).
A Lelkünk vagyunk. A Lelkünk is vagyunk. A Lélek Egyszerűsége oly bonyolult, hogy emberi ésszel fel nem fogható! Mindenhol jelen van akár körülöttünk,
akár bennünk. A virág illata. A bor mámora. A hajnal harmata. A felhők könnye. A hegycsúcsok magánya. Az óceán ismeretlen mélye. A csillagok közti
tér. Az ölelő karok dala. A vers ríme. Csókok emléke. Egy idegen mosolya az utcán. A tánc extázisa. Az orgazmus remegése. Az újszülött felsírása.
A temetők nyugalma. A sivatag csendje. Egy távolban kutató szempár. A távollévő álma az otthonról. Gyermekeid nevetése, ahogy beszűrődik
kertedből. A sziklák belsejében lévő gyémánt tisztasága. A szarvas távoli vágtája a fák között. Az ütköző atommagok robbanása. A szívdobogás hangja. Az
anyaállat félelme kölykeiért. A rab tekintete az ablakon át. A gyümölcs íze. A reggeli ébredés. Mindenünk!


Íme a Magyarok Igazsága. Íme az Igazság, ami nem más mint a Létezés; az Élet.
Ha akarjuk vagy sem, ha tudjuk vagy sem, e szerint élünk. Ez vagyunk. Az Én Vagyok; az Igazság! Az Igazság Vagy-unk!


Ezzel mondandóm végéhez értem. Persze csak ebben a témában. Születését magamból merítettem, én hívtam életre. Valóságát megkérdőjelezhetetlennek
tartom. Nem használtam semmilyen segédeszközt vagy más forrását hozzá. Saját kutamból ittam. Tapasztalataimból, az életemből.