Jonny blogja

Itt vannak a fák! Büszkék délcegen állnak, kicsit talán félek is ! Emlékszem !Itt semmi nem változott ,az árnyékok ugyanazt a táncot lejtik mint akkor ! Sétáltunk !Érzem a bőröd lágy leheletét ,megérint ,vibrál ez egy szerelmes nyár! Lelkünk együtt várta a hajnalt, korán indultunk még senki nem volt, csak mi! Vajon ez a szerelem, nem számit mennyire gyűrte meg arcunkat a fáradt éjszaka . Még mindenki alszik kell nekem ez a reggel az enyém ,bezárom nem engedhetem el! Látom a napot ahogyan lassan közelít ,most félek, elmossa, elmossa ezt a pillanatot jó lenne azt mondani ma ne legyen reggel csak ma ne legyen .Aztán áldozok ezért a világot felforgató önző gondolatért .Ne legyen…. Még ne! Lépteink zaja felkelti a hajnalt aki szemeit az ég felé fordítva kézen fogja a reggelt és magával hozza…..

Igen ,a víz! Beszéljünk a vízről! Eset van, már alszol ,nézlek !
Jó lenne megérinteni ,elmondani neked, kérni ,hogy ölelj mint éjszaka a végtelen vizet ! Irigylem! Beborítja ,finoman simogatják egymást harmóniában békésen, egymásba fonódva!
Kicsit fázom, fáradt vagyok! Nem tudok aludni, ránk gondolok, annyi mindent kellene mondanom. Csendesen fogalmazok csak bent, nem ébreszthetlek fel !Félek !Félek a gondolataimtól ,félek attól, hogy eljön a reggel ! Ilyenkor csak az enyém vagy! Olyan, mint egy röpke pillanat! Szeretem, ahogyan pihensz, ártatlan vagy , vételen, angyali! Lehet ez a földi paradicsom ? Ez a nyugalom ez a béke ez az ártatlanság!
Hallom a szavaid, hallom ahogyan azt mondod szeretsz ! Látom az arcod tiszta őszinte de csak annak aki őszintén lát! Vak voltam!
Látnom kell ,látni akarok