Istennel együtt

Keményen nem szólok…

Keményen nem szólok hozzád világ –

csontokat tör a lágy dallam,

tudd meg hogy Ő, Aki mindent lát –

kezét nyújtja neked halkan.

Többé nem használnak a feddések,

azoktól makacs maradtál,

a rideg kőtáblák és törvények

nyomdokán halált arattál.

Szívedet serkentem énekemmel –

szóljon egy szerelmes nóta,

hogy rád nyílhasson a kegyelem

fénytől áradó ajtója.

Hulljon reád mennyei vízesés:

apádnak feltörő könnye,

Jézus a testvéred, hidd el, és

menj be – a te örömödbe!

A KEGYELEM KÖNNYEBB
 
A szavak mennek és jönnek,
törvények szülték a könyvet,
holott a kegyelem könnyebb –
méhében fogant a Föld meg.
Jézussal meglátod – zöldebb
fű számodra, s szomszédot tör meg –
törvénykönyv - szül sok-sok könnyet.
De Ő, Ki a mennyekbe fölment,
karjára emelve fölvesz, –
arcodról letörli könnyed,
szeretve rád sosem förmed.
Új borral – örömmel tölt meg,
nem fedd meg téged s nem tör meg,
szeretve leszel majd bölcsebb,
s teljessé így lesz örömed.  :)

CÉLTÉVESZTÉS

Az éj sötét foszlányai közt fekszem,
köröttem alvadt vérdarab – a csend…
Fekete szirmai belepik lassan testem –
rabként remegő szívem magában leng.
Fagyott éj kupolája borul lelkem templomára,
halk sóhaj rebben erőtlen neszezéssel,
tapogatva az éji űr rideg havasán, –
mintha utat keresve kutat a kéz
imára zárva s égre tárva szirmait a szívnek –,
de bűnös elmém ajkam bilincsbe zárta,
halkuló szavam mint fagyott pára –
a menny felé száll, de célba nem talál.

SZERETNÉM

Szeretném megítélni a rosszat,
de a rossz nélkülem is ítélet alatt van.
Szeretném megmutatni, hogy rossz vagy,
de neked saját lelkiismereted van.

Mi mindnyájan jók vagyunk és rosszak,
magam föléd hiába is emelem,
ha meg is látom benned a rosszat,
azt a szeretetem mögé rejtem.

Hogyan tudod meg akkor, hogy rossz vagy,
ha nem nyitom fel időben a szemed?
Imádkozom, várok, mígnem ott vagy -
velem együtt a Golgota hegyen.

HOL AZ ÉG...

Hol az ég és föld összeér,
a végtelent ott találom,
köröttem élő költemény
és valóság minden álom.

Felragyog mosolygó arca,
átölel karjával a fény,
megszűnik a lélek harca,
időtlenre vált a remény.

Sárgult fotó, kopott emlék
lesz a csábos piros-alma,
nem rettent többé a nemlét -
őriz a Hatalmas karja.