Giuditta blogja
VersKarácsony
Karácsony!
Gyermekként karácsony ünnepén izgalom volt szívemben még.
Vártuk az ajándék, szeretett ünnepét.
Kulcslyukon lestük, hogy angyalt láthassunk
Közben az angyal bennünk volt.
Felnőttként már nem izgalom van szívemben
Sok, sok szeretet mit veled osztok meg.
Angyalt küldök házad köré, hogy óvja lépteid
Kitartást az úthoz melyre léptél, hogy haladj tovább.
Körülményidet legyőzve boldogság ül szívedbe,
Melynek gyümölcse átölel és lelked megpihen.
Így kívánok boldogságot én, a szeretet ünnepén!
Zion szív
Zion szív.
Nem állsz ki magadért?
Hogy tudnál harcolni értem.
Ha nem látod magad fertőjét?
miként tehetsz jót az egészért.
Mondhatsz te bármit ha nem vagy
képes tenni az álmaidért.
Lejárt a lemez és nézheted a filmet,
mi lehetett volna Zion-ként veled.
A büntetésed a megbánás, de ez nem feloldozás.
El temetted magad pedig élhettél volna.
A hegy a lábad előtt, de a tetejére
csak a lépések hada visz előre.
Kitartás Zioni léptek vezetnek fel
a hegy tetejére.
Mindig a tett a tükörképed.
Ne várd azonnal a hatást
hisz az út hosszú csiszolódnod kell hozzá.
Éld meg magad, hogy élhess boldogan,
a Zioni lelket nem osztják ingyen.
Kitartás nélkül ne használd a nevet.
A földi léted ne áldozatként éljed,
az nem méltó a zion névhez.
Harcolj és küzdj ha elbuksz állj fel,
lépj tovább küzdj magadért,
hogy küzdhess másokért.
Teremts jót, hogy adhass másnak is.
Így lesz életed filmje óriási hatalom.
Molnár Judit
Szívem
Betört az érzés és raboddá lettem,
így más dolgom mi lehet?
Várom szíved hangját,vágyad percét,
hogy hívatsz engem,hang szól hozzám.
Nincsen célom,míg csak te nem adsz.
A végtelen időt sem szidom,
csak folyton az órát lesem érted,
S felejtem a keserű perceket,
mit távozásod ébresztett bennem.
Merre vagy és merre jársz,és miért pont ott?
Nem gondolkodom csak elfogadom.
Sóhajt szívem ha arra gondolok ,
hogy akikkel vagy mily boldogok.
Bolond szívem rólad rosszat semmit nem hisz el,
hiába teszel ezt vagy azt szívem csak szeret.
Szolgád vagyok szolgád lennék
a hűség a jelszó ha lelkem szól.
Rabod vagyok és vágyam tőled hangos.
Fájdalom nincs bennem,
hisz az érzést nem te kérted,
csak ébresztetted bennem.
Így számomra az jó,
ha te boldogan kelsz és fekszel.
Legfeljebb sóhajt rabszolga szívem,
hogy más milyen boldog lehet melletted.
Kérlek ha mégsem így lenne,hívass engem
és szívem a te boldogságod kertje lesz.
Utam visz előre
Mindenen túl a mindenség követ
sprintelek én előre
Nem tudom még hova vezet,
de erőm még teljes,
így visz utam előre
Igaz fáradtnak vélt a lelkem,
de győzködöm így
török csak előre.
Mosolyt fabrikálok orcámra,
így szívem boldogabb,
utam visz előre.
Hitem még erős,
igaz belül már gyengülök,
de utam visz előre.
Elágazáshoz érek
belülről egy hang megszólal
utam visz előre.
Választottam és járom
hallom én a hangot és tudom
Az út mit választottam
csak csak visz előre.
Török zúzok én ha kell,
de nem torpanok meg
mert mindig az út visz előre.
Megvethet itt bárki hisz nem
lehetek jó mindig,
de ez az én utam engem visz előre.
Teszem én ezt bátran ,szeretetben
és nem vádlóan senkivel,
mert ez az én utam ami visz előre.
Lelkem dallama.
Van-e rá szó, mi elmondja mi dúl a szívemben?
Van-e rá betű mi leírja lelkemet?
Van-e szem ,mely mélyre hatol?
Van-e gondolat mi velem szárnyal messzire?
Van-e szív mely velem együtt dobban?
Van-e dal mely szívemhez szépen szólna?
Van-e vágy mi velem egyűtt oltalmaz?
Van-e valaki ,ki érti a miértet és a hogyant?
Mind ez az enyém, csupa kérdés,de hiszem,
Lesz olyan szó mit kimond a kedves,
Lesz olyan betű mit csak nekem ír le.
Lesz olyan szem mi velem néz szembe,
Lesz olyan gondolat, kinek én járok a fejében.
Lesz olyan szív mely engem szeret
Lesz olyan lélek melyben megszületek.
Lesz olyan kivel megismerjük magunkban egymást,
és érezzük a másik lélek sugarát.
Lesz olyan ahol első a kiváncsiság,
majd a megismerés,és ha minden jól megy a beteljesülés.