Gillham álmai

Bukott angyal

Szárnyak ékesítik gyönge vállaim,
angyalok őrzikvédtelen álmaim.
Ha megretten lelkem a sors erejétől,
ott terem egy s minden kezdődik az elejétől.

Buzdítom, kit szeretek, lázítom kit tisztelek,
hiszem hogy ezért figyelnek rám az ... emberek.
Trónjuk jobbján élek, pedig tudom,
mindent mit nyújthatnak, velejéig unom.

Önnön gyengeségem láncai kötnek ide,
az életnek csúfolt örökös semmibe.
Nincs ellenszer szemben a halállal,
ha tőrrel tépi szívem, nem egy tompa kanállal.

Férgek és istenek a színpadon,
kapott szerepét követi minden ember vakon.
S ha valaki sorsát méltatlannak tartja,
arra a büntetést az idő ráérősen kiszabja.

Születésemkor bukott angyalnak rendeltettem,
mi a nevemhez fűződik, reménytelen tettem.
De míg hitem erejéből küzdeni futja,
az elsöprő szél kitartó szárnyaim fújja.