Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Álmatlanul
Doli-Erzsi• 2015. július 6. 08:32
Éjjel álomból riadok,
párnák közt ölel két karod,
szunnyadó verejték kiver,
Holdsugár engem kifigyel.
Könnyemmel áztatom párnám,
lelkemből kitörőn fáj ám!
Mond hát, minek is így élni,
menedéket kell remélni!
Álmodom, nincs is képzelet,
kesergő létem fénytelen,
egyedül párnám menedék,
a gondolatok feketék!
Sanyarú kusza sorsomat,
párnára sírom gondomat,
könnyekkel álmot ringatok,
sugarán mindent fájlalok!
Doli-Erzsi2015. július 7. 08:07
@BakosErika: Erika örültem szavaidnak!
Ölelésem.
Doli-Erzsi2015. július 7. 08:06
@skary: Nagyon köszönöm!
A forróságtól elviselhető napot!
BakosErika2015. július 6. 20:35
Átérezhető sorok, Erzsike!
Szeretettel olvastalak.
Ölelésem.
skary2015. július 6. 20:34
szomorúanszép
Doli-Erzsi2015. július 6. 19:27
@Elveszett63: De íg a jó, hogy nem tud beszélni! De néha jó volna, ha tudna vigasztalni!!!
Ölelésem.
Doli-Erzsi2015. július 6. 19:24
@erzsebet10: Erzsike köszönöm az együtt érző szavaidat, bizony, hogy vannak jobbak és rosszabbak!
Ölelésem.
Törölt tag2015. július 6. 19:24
Törölt hozzászólás.
erzsebet102015. július 6. 14:34
"Könnyemmel áztatom párnám,
lelkemből kitörőn fáj ám!" Sajnos sokunknak fáj ám, de vannak azért jobb éjszakák is...Ölellek.