Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Nélküled őszök
BakosErika• 2014. augusztus 28. 06:15
Aznapi kakaónk régen hidegre hűlt,
nem eresztettelek... Ma gyötör hiányod,
csak lassan oldódik a görcs mi rám feszült,
nehezen élem a magány-világot.
Őszködök terülnek odakünn a rétre,
már nem érkezel... Valaha a szemedben
ragyogott a föld összes fekete érce,
fénye mind az enyém volt... rég eltemettem.
Átjár a teljességből kimetszett érzés,
nem álmodnak egy veled-jövőt az álmok,
lelkembe vésődött a nem jössz többé, és
mégis, fáj elfogadni az igazságot.
BakosErika2014. szeptember 14. 05:09
Köszönöm szép gondolataidat, kedves Éva!
Szeretettel láttalak.
Ernest2014. szeptember 11. 03:38
Elhiszem kedves Erika, nagyon is elhiszem, hogy fáj... :(
Mélyről jövő sorok, igazán nagyon szépen megírt gondolatok, szeretettel gratulálok!
Üdvözlettel : Őrni
BakosErika2014. szeptember 8. 18:33
Így Jolikám!
Köszönöm, puszi.
BakosErika2014. szeptember 7. 09:16
Köszönöm szépen, Gyöngyi!
Szeretettel láttalak.
BakosErika2014. szeptember 2. 05:19
Igen Marikám...
Köszönöm ittjártad.
Ölellek.
BakosErika2014. augusztus 31. 16:30
Köszönöm szépen Rózsikám!
Ölellek.
BakosErika2014. augusztus 30. 12:58
Köszönöm szépen, Skary!
miriam2014. augusztus 29. 21:19
Mennyire fájón szép vers ez... !
BakosErika2014. augusztus 29. 16:58
Köszönöm, hogy olvastál kedves Vivienne!
Szeretettel láttalak.
Puszim. :)
pauleve552014. augusztus 29. 16:38
"Őszködök terülnek odakünn a rétre,
már nem érkezel..."
"nem álmodnak egy veled-jövőt az álmok,
lelkembe vésődött a nem jössz többé,"
Van veszteség, amit semmi sem gyógyít, talán csak a kimondás segít enyhíteni a fájdalmat...Erikám, szívszorítón gyönyörűt írtál.
Molnar-Jolan2014. augusztus 28. 19:40
Így megy ez... :-(
BakosErika2014. augusztus 28. 18:52
Andikám, nagyon köszönöm ittjártad.
Ölellek.
Steel2014. augusztus 28. 16:06
" Valaha a szemedben
ragyogott a föld összes fekete érce,
fénye mind az enyém volt... rég eltemettem.
Átjár a teljességből kimetszett érzés,
nem álmodnak egy veled-jövőt az álmok,
lelkembe vésődött a nem jössz többé, és
mégis, fáj elfogadni az igazságot."
Megrendítően gyönyörű...szeretettel olvastam.
csillogo2014. augusztus 28. 15:32
Próbálod elfogadni, de visszatérő a hiány - szép-szomorúdat szeretettel olvastam Erikám - ölellek!
rozsika532014. augusztus 28. 12:48
Drága Erikám..csodás szomorú versed szeretettel olvastam:)
skary2014. augusztus 28. 12:19
persze
Törölt tag2014. augusztus 28. 11:51
Törölt hozzászólás.
Andicsek2014. augusztus 28. 07:25
" Átjár a teljességből kimetszett érzés,
nem álmodnak egy veled-jövőt az álmok, "
Szomorú, nagyon szép alkotás!
Szeretettel ölellek: andi