Bakos Erika

Több mint egy éve testvéreddé fogadtál,
szívünkben barátságról mesélnek a szavak,
összeköt minket egy láthatatlan ezüstszál,
sosem érdekelt, hogy mások mit mondanak.
 
Pedig tudod, sokszor az agyamra mentél,
és tudom, hogy én is néha a Tiédre,
olyan is volt, amikor nagyon szenvedtél,
ám Te gyakran leltél szavaimtól békére.
 
Figyelemmel kísértem mindennapjaid,
örülök, hogy Anna rég a szemed fénye,
valóra válnak tudom majd az álmaid,
mert benned testesült meg, szerető szerelme.
 
Kérem az Istent, hogy sokáig éltessen,
legyél az életben nagyon-nagyon boldog,
ha majd találkozunk egyszer az életben,
testvéreként ölel meg Téged a Húgod!

( Boldog Szülinapot Tesó! :)

Mit ér a barátság, ha eldobod,
hiába fognám kezed ha kirántod,
fáj amit tettél, de megértelek,
nem állok utadba jobb lesz neked.
 
Mit ér a szeretet, ha nem is volt,
megbántott szívemen ma lett egy folt,
fájdalom írta rá a szavakat,
töröltem az utadból magamat.
 
Mire fel a harag, lelkemben most sincs,
barátság számomra legszentebb kincs,
hiába nyomtad a skypot feketére,
vágysz majd a szívem szeretetére...

Ha én szeretlek, láthatod fonalát,
ahogy a napfény hímez a mezőkre,
csókok égetnek jeleket testekre,
virágágyak között az est suhan át.
 
Ha szeretsz, akkor halld a csend varázsát,
milyen, ha várom érkező léptedet,
és vágyaimtól a szívem megremeg,
kitárom előtted lelkem kapuját.
 
Ha szeretlek, szép az alkonyat Veled,
és amíg körém fonod a két kezed,
mindig érezni fogom annak vágyát.
 
Ha szeretsz, éled szívünk akaratát,
és csillagok halvány fátyla szövi át
mindörökre, veled-velem, szerelmed. 

http://www.youtube.com/watch?v=SCTnamut9yk

 
Rabul ejt minden embert sok évszázada,
Mester, aki vászonra festette, halott,
Isten ajándéka ez a misztikus csoda,
ki egyszer látta, szívében nyomot hagyott.
 
Természetes szépsége időtlenné vált,
magába rejtve egy lélek talányos létét,
ábrázolás melyet Leonardo használt,
sejtelmes árnyékokban leplezi fényét.
 
Idilli varázsa, talán kacérkodó,
rejtélye, furcsán szép mosolyából fakad,
szemében a szeretet szívből áradó,
nő volt vagy férfi...már örök titok marad.

 http://api.ning.com/files/WMXykWLlNaTrpUeH3O3HKq7ind5-EmfDsgiM1BW*fFyQhG*f1*sEvPtUP0sD6zNHIp9mkm-ew7AS793xk*QJx1ivZe2CHAYM/monalisa.jpg

 http://www.youtube.com/watch?v=H0ZM_xQDqrY

Orrfacsaró szagok, kietlen utcák,
ürülék mocska látható mindenütt,
kifakult fényű pislákoló lámpák,
a szegénység itt mindenkit agyonüt.
Koldus ül egyik sarokban és örül;
-tablettás borát nem lopta el senki,
igaz, sosem hagyja őrizetlenül,
sóvárog, hátha talál ma egy spanglit.
Szutykos arcán hideg könnyeket morzsol,
pár éve még gondtalan családban élt,
ma nincs semmije, csak néha alkohol,
fején a tetű is halálraítélt.
Orrfacsaró szagok, kietlen utcák,
és feszített húgytükrű redvás vécék,
kidobott élettel teli bűzös kukák,
ma ez jutott neki és lélekpőreség.

*** 
Isten venné már el megmaradt álmait.