Bakos Erika - Verseim

Gondolatok
BakosErika•  2023. május 20. 05:56

Ahol én születtem

Petőfi Sándor A Tisza c. vers után....


Ahol én születtem


( Nyári napnak alkonyúlatánál

Megállék a kanyargó Tiszánál

Ott, hol a kis Túr siet beléje,

Mint a gyermek anyja kebelére. )


Ez az én otthonom, ide születtem,

Itt az ősök vére úszik a mederben,

Talpam alatt ezer pipacsszirom,

Magyar a föld és magyar bort iszom.

Ha bánatom van hallgat a kő a rög,

Isten tudja, hogy mikor - hova lök,

Bennem él a folyó, fű, fa és a nép,

Haragom sem kőbezárt üresség.

Ezt a hitet, s' hazát  őrzi ez a szív,

Magas fákon ha madarak hangja hív,

Ha kitépne szívéből örökre a folyó,

Marad még valaki, aki tudja mi a jó..?

BakosErika•  2022. december 5. 16:27

Lázongó Advent


 

Tél közeleg, könnyek sava mar

barázdát az alvadt vérrög napon.

A város felett haldokló ég,

kihalt játszóterek fájó sikolya

hallatszik, kitudja meddig még.

Pedig Advent szeretetre tanit,

mégsem érzik a kolduló kezek.

Hideg háborúk bohócsapkája 

tüzet fogott

és a lángja felemészti az öreg

hölgyet,  ...mindenütt csak sebek.

Üres gyomrok korgása hallatszik

dohos pincék zsúfolt sötétében,

a gyerekek sirása messzire ér.

Megtaposott keresztfa tövében,

bűnösök  lánca alatt görnyedt a nép,

rajtuk csattan a múlt árnyékostora.

A mohoság vöröse mélyre hatolt...

Advent hite bennük mennyire erős, 

kiben lobog még a vér,

ha az utolsó is összecsomagolt...

B.E.

BakosErika•  2022. szeptember 14. 17:07

Tükröződések


Esni fog, hamarosan bekopog az ősz,

már avarba bújnak a fakó szárnyú lepkék,

Elalszanak a fák, s a múlt kicsit elidőz,

fáradt vándorként cammognak az esték.


Elhalványul bennem a kék-virág illat,

vastagodó pókhálórongyok az arcomon,

Lassan minden marhaság megrígat,

Körülöttem tágul a tér - ős jeleit fogom.


Már nem úgy várom a virágzó tavaszt,

Elhamvadtak szívemben a szerelem-percek,

Elmém régi csókok emléke között matat,

felhő mosolyok mögé bújt a lélek-gyermek.


Mint elveszett galamb hánykódok a szélben,

Meztelen testem egy rakás vér és salak,

de könnyeimmel a nevedet kőbe véstem,

a kőről visszatükröző könnyek még felizzanak...



 

BakosErika•  2022. augusztus 7. 10:45

Fekete vers

Nem szeretem 

ha fekete varjak szállnak,

ha mindenütt feketék az árnyak,

hol a csöndutak fekete poklai,

fekete szívük áldozatrongyai.


Nem szeretem, 

ha fekete ököllel ütnek, 

ha Hold-hideg arcok rémültek,

mert a fekete ország, fekete lét,

ránk teszi véres bélyegét .


Én nem szeretem,

ha Istent ordítanak az éjjek,

mert fekete ágyékuktól félnek ,

arctalan bőrök fekete szaga,

Menjetek már, menjetek haza ...





BakosErika•  2022. június 30. 20:08

Meleg van

 Bugyi rohasztó ez a meleg

szétizzadt napok cammognak

az aszott legelőkön. Lehajtott fejjel

tehenek kutatnak egy-két

 zöldebb fűszálért.

Esőért röpködnek a fecskék, 

szúnyog lárvák besűltek

a valaha még itt tócsa volt földbe.

Pihegő tyúkoknál vizet cserélek

és vár a kertem is, áhitozik

az esti locsolásra.

Örömmel vagyok ott, 

inkább mint a tv semmitmondó

baromságait nézzem.

Háború, válság, mindenütt ez van.

ha engem nem is érdekel, 

még nem vagyok vak és süket sem, 

talán csak sejtem mi folyik a világban.

Isten gyomra görcsben rándul.

Sok szemetet hordott össze a szél.

Hogy ki lesz az újrahasznosítható

egyszer majd kiderül.

Bugyi rohasztó ez a meleg.

Eső kellene már....