„A Költő azzal válik látnokká, hogy hosszú, roppant, meggondolt munkával összevarrja összes érzékeit. A szeretet,szenvedés és őrület minden formáját; megkeresi önmagát, kimer magából minden mérget, és csak azok sűrített lényegét tartja meg magának.Kimondhatatlan szenvedés,amelyben szüksége van minden elképzelhető hitre,,efeletti erőre,amelyben nagy beteggé,nagy bűnössé,nagy áldozattá válik-s a legfőbb dolgok Tudójává!-Így érkezik el az ismeretlenhez."
/Arthur Rimbaud:Látnok levelek/