Edelweiss blogja

Nem kell
hogy szép légy
én azzá teszlek,
ha megmutattad lelked
nekem.
Nem kell a virág,
elhervadhat
(ahogyan mi is).
Mondj egy imát és
maradj a mélyben,
ne kapaszkodj,
én felemellek
mellém a fénybe,
mint egy gyöngyszemet:
lágyan, féltve
Nem kell az eskü
nincsenek szavak
- sehol egy betű -
csak úgy szeress,
ahogyan én: lélekkel

Mi voltam én neked?
 
ha nem a tánc ami lázba hozott,
 
az érintés, mitől a világ lángba borult?
 
Mi voltam én neked?
 
 Egy csók?
 
Egy menedék?
 
..és azt hittem már felnőttet játszunk,
 
gyereket, ki örvend és ölel,
 
tűzet mi éget és táncol..
 
És most gyomorégető,
 
szenvedély gyilkoló..
 
..és fáj..óh, mennyire fáj!
 
Láthatatlan bástya a jó ellen,
 
láncok mik csillognak szivemen.
 
Mi voltam neked,
 
ha nem a jövő és nem egy társ?
 
Mi voltam neked?
 
Egy ideálba fulladt vágy?
 
De, mondd,
 
mi vagyok én neked még?

Erikám legfrissebb szösszenete

Már nem rajzanak ajkamon
cifra, cikornyás szavak
mint száz meg száz tőrdöfés
lüktetsz bennem és én hagylak.
 
Nem hívnak párbajra hullámok
legyőzni őket hogy rád találjak
a tegnapok fogva tartanak
nem hagynak hódolni a mának.
 
Már nem rajzanak ajkamon
cifra, cikornyás szavak
tintába fojtom gondolatom
nem él a remény hogy viszontlátlak