Élet

Kereshetnék bűnbakokat

kik az életem tették tönkre,

szívembe a karó mely idővel

korhad, rohad.

Ha látnád ki lettem és mit

tettem, sírva ásná lelked

a sírját tudd meg anyám

nem hat meg a sírás.

Az évek telnek múlnak

számodra még sem létezem

húsz éve hagytál el mint kis

gyermek a játékát.

Bocsájtanom kellene, de

nincs kinek hisz csak

megszültél.

Létezni számomra

megszűntél nem vagy más

csak tű levél mi szúrja szívem.

Egy szálka mi torkomon akadt

az ilyen nem ember nem anya.

Lehet életed édesen keserű

De borura mindig jön majd

Derű életed pedig attól lesz

Majd gyönyörű ha arcod

Mosolytól gömbölyű.

Az élet meggyötörte lelked

Széttiporta szíved, de álmod

Éltet, volt pár vétked, sokan

Szeretnek és hisznek, bíznak

Benned: a lányba ki emelt fővel

Hangos léptekkel vágott neki az

Útnak mert hitt az úrban.