Váróterem

Mit láttál
 
Mit láttál a hideg föld alatt?
Láttál -e csüngni madarat
zsíros gyökerek karmán.
 
Néztél a sötétség szemébe?
Miért kellett nyúlni feléje
miért nem takartad el az arcodat.
 
Mit láttál a hideg föld alatt,
ami annyira tetszett -
Szemeidet fölisszák a tetvek
süket füledre vakondok borulnak.

2001. november

mondjátok meg a királynak hogy
megvadult a lova pedig csak
lesántult szegényem nem szereti
a csatákat nagy a zaj a
többiek mind meghalni mennek oda tegnap
gödörbe lépett azóta is biceg
 
én mondtam a királynak furcsa
ez a ló nem fél a pálcától és
minden éjjel mikor körbejárok
látom hogy
fejét a karám rácsához szorítja

Aki voltam, az már nem vagyok,

ami eddig szépen szólt, az dadog,

akit szerettem meghalt.

De a te könnyed nem sajátom,

akit te hívsz annak nem barátom,

és ami neked fáj, nekem nem fáj.

Mert nincs előttem semmi, csak az utam.

Nem vár rám rajt senki,

csak uram

köp mögém,

míg őrzi az ölén

nyomaim a tőzeg.

Fák és farkasok közt,

kék páfrány a szarvasok közt

őzek.

Esténként megpillantom magam
a túlsó part tölgyei előtt,
ilyenkor intek magamnak, mire én visszaintek:
" Hozd a barátaidat is " - kiáltom, de
mindig egyedül jövök.


-2002-

Mi az, amiben eltűnnek ujjaim,

talán ezüst, mint a magukból kifordult folyók,

vagy arany és sárga, mint a tevéket elnyelő homok

karavánok tévútjain.

-2002-