Csinaj blogja
Íme!
Íme hát, most boldog vagy?
Van-e még olyan nálad, ami agy?
Elgyöngűltél? Szegény lettél?
Hát akkor mondd ki a szót!
Halljam, ha baj van
- Igen, elgyöngűltünk az egymás elleni harcban,
alsógatyában és frakkban
Kezünkbe kommunista pártkönyv
vérünk-áztatta biblia, imakönyv
arcunkon fásultság, szemünkben közöny
szólnak hozzánk de ki a franc köszön
-ilyennek? hegyesnek? völgyesnek?
nek, nek, nek?
olyannak? hazugnak? álnoknak?
nak? nak? nak?
És közben "szóródunk pórlódunk
Szabófalvától San Franciscoig
Szabófalvától San Franciscioig,"
Öreg Sanyibácsi szavaival élve
vörösbárók inge
Ha már a főszerkesztő urat annyira kényesen érinti az mszp levitézlett szereplése, hogy nem közli, hanem cenzurázza versemet, hát legyen itt, hátha mégis elolvassa valaki
A jó isten legyen veletek
Én mondom nektek gyerekek
Van idő, amikor a vörös bárók
Vörösingtől lesznek távol állók
Komor feketébe öltöznek ők
a népközelébe férköznek, sőt
melósnak, parasztnak látszani
sem szégyelnek magukat láttatni
Ajaj, a vörös bárók nagy esze
Sok hájjal van az megkenve
Vörös ruha, vörös róka
Tele vannak rókaporral
Kell néha a munkáskéz
Hogy kikaparja nekik a gesztenyét
Én mondom néktek emberek
Van idő, amikor a vörös ingek
Nem kellenek senkinek
Nem kellenek senkinek
Csípje meg a fenekük a bolha
Csípje meg a fenekük a bolha
Dúsgazdag emberek alázkodnak
Hirtelen szürke kisemberekké változnak
Megjátszanak hős munkásvezért
Emelvényről népért félő szenvedélyt
nem átalnak emelvényről szavalni hajahaj
„Populista” szólamokat, ihaj, csuhaj
Ígérni, na hát? Fenyegetni, hogy hát
Hogy aszonygya, - nagy a veszély
Olyan, izé, nem kívánatos személy
A győztes pártvezér, és orbáncja
Meg aztán van neki kétpártja
És király akar lenni, érted?
És kiskirály akar lenni, te ezt érted?
(Mint volt a vörösbáró hajdanán
de ezt csak néha emlegetni, estebéd után!)
nem induló
Föl, föl ti rabjai a pénznek
Hazugságnak, szemétségnek.
Föl, föl te pénzéhes milliárdos proletár!
Bár milliárdokat loptál, csaltál és hazudtál
Mégis, mégis csak egy proli maradtál!
A kutya sem lépi túl a saját árnyékát,
A milliárdos balos sem a maga múltját
Föl hát újabb lopásra, ámításra, csalásra!
Föl a barikádra, gyöngyberakásos fürdőkádba
Föl a lopott villákba, bitorlott tévé stúdiókba!
Elvtárs, ne legyen szégyened!
Mindezt örökölted, bizony! jár neked,
Örökölted a hazugság művészetét,
A gyehenna kénköves leheletét,
Hogy meneküljön előled az erkölcs
Ne nézd, hogy lopott, tölts!
Bort a kupába, lapulj puha ágyba
Ülj bele szemtelenül mások vagyonába!
Hazudj, lopj, csalj, ígérj, és meg ne add!
Ékeskedj cifra, hamis tollakkal!
Föl hát te pénzéhes, gátlástalan baloldal
Semmi voltál, végig az maradtál
Semmi voltál, annak is maradtál
Ígértél sokat, semmit sem adtál
Csak vettél és vettél, ingyen ebédeltél
Végig, végig csak henyéltél,
Jöjjön hát számodra is egyszer a tél!
Hűljön meg körülted a levegő
Mossa el erkölcstelenséged sok eső
Milliárdos, balos-milliárdos ...
Proli voltál, annak is maradtál
Hiába tele forró kásával a tál
Enni már nem tudsz belőle
Te éhes, nagyon éhes milliárdos,
Tán ezért vagy oly harcos?
vándorlás
Civilizált világ
<a rel="license" href="http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/"><img alt="Creative Commons License" style="border-width:0" src="http://i.creativecommons.org/l/by-nc-nd/2.5/hu/88x31.png" /></a><br /><span xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" href="http://purl.org/dc/dcmitype/Text" property="dc:title" rel="dc:type">Civilizált világ</span> by <a xmlns:cc="http://creativecommons.org/ns#" href="http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=70815" property="cc:attributionName" rel="cc:attributionURL">KanKalifa, alias kankalin, csinaj</a> is licensed under a <a rel="license" href="http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/">Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország License</a>.<br />Permissions beyond the scope of this license may be available at <a xmlns:cc="http://creativecommons.org/ns#" href=":" rel="cc:morePermissions">:</a>.
Érted te ezt, Világ?
Most, mikor a csapból is Trianon folyik
És a burzsuj meg franciával házasodik
Egy-két napra, vagy talán farsangra,
Beszédelvén akad még szó a horogra
Beléd marva, vagy sunyin visszafogva
- De, kit érdekel? - mondom itt morogva,
Mert kik azok a híres franciák, na kik
Kék szemű szőkék, olyanok, mint a jenkik?
Barnák, mint a sült kenyér, a maláj tenyér?
Izmosak, avagy cingárak, vajon kit érdekel?
Mert én már le se szarom, higgyétek el!
Csak ne fájna, ne sajogna ott belül valami,
Rákóczi tudná megmondani, hogy mi
- És ezeknek adtuk hazánk két harmadát?
Most legalább szétszaggattatva járhatod e hazát,
Jó találmány! Szomszédolhatja önmagát.
Önrendelkezés címszó alatt felkerült a lakat
Kattant, mint bilincs, és nincs több akarat
Nincs semmi, csak gyász nász, és miért?
Mert túl jók voltunk, humánusak, udvariasak
Kedvesek is a tetvesekkel meg alázatosak
A nagyhatalmakkal, ezekkel, a franciákkal
Bezzeg, nagy okosan franciául érveltünk
Mutatván nekik nagy európai műveltségünk
De itt van még a ki nem mondott varázsszó
Aminek a szép neve maga lenne (?) a civilizáció
A breton, az elzászi német, meg a többiek
Parler patoisba kényszerült családi diglosiek,
És aki nem akart 'langue nationale't beszélni
Baráti kezektől meg tudott szépen dögleni?
Barátaim, így kellet, volna nekünk is csinálni?
Románt, rácot, bunyevácot diglosieba gyúrni
Civilizáltan beolvasztani, vagy csendben kinyírni?
Ahogy mindenki jó francia, vagy rossz halott
E két megváltás között akkor választhatott
Itt miért nem lehetett civilizálni kérem?
Mindent, csak ezt az egyet nem értem,
Franciásítottak tűzzel, vassal, ágyúgolyóval
Taposó lovakkal, szigorú vasorrú bábákkal
Mi meg dicsekedhetünk francia műveltséggel
Mit sem törödve baszk, breton, elzászi,
flamand, katalán, olasz, arab, kisebbséggel.
Kiket civilizál a nagy Franciaország
- Mindenki örül hogy francia lehet, világ!