CPE blogja

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

I. fejezet

A szerzői jogi védelem tárgya

1. § (1) Szerző jogát törvény védi,
akár tudja, akár nem,
tudománynak, művészetnek,
mind kijár a védelem.

(2) E bekezdés felsorolhat
mindenféle dolgokat,
ha a műved nem nevezi,
a törvény rá akkor is kihat.

Legyen színmű, zenemű,
fotó, festett alkotás,
(3) hiába rossz, ha egyedi,
védelem jár, nem vitás.

(4) De ha netán törvényt írtál,
jogszabályt vagy közleményt,
hatóságként e szabálytól
a védelmet ne reméld.

(5) Hiába tudsz tényeket,
(6) s hiába van ötleted,
ha átveszik, nincs mit tenni,
e törvény nem köt meg kezet.

(7) Ha a művet nép alkotta,
másolhatod szabadon,
ha népművészet ihlet viszont,
mondhatod, hogy "nem adom!".

(8) Ha színjátszol, szerepelsz,
vagy adatokat gyűjtögetsz,
az írókhoz hasonlóan
e törvény alanya lehetsz.

2. § De ha műved más országban
került közszemlére már,
csak ha magyar ember vagy,
a védelem akkor jár.

Segíthet még rajtad ekkor
nemzetközi egyezmény,
3. § és mit itten nem találsz,
lásd: Polgári törvénygyűjtemény.

A szerzői jog

4. § (1) Szerzői jog azt illeti,
ki megalkotta a művet,
(2) de ha fordít, átdolgoz,
lopást akkor sem tűrhet.

Közös művek

5. § (1) Ha a művet több alkotta,
és az fel nem bontható,
bárki felléphet közülük,
ha lopás ténye tudható,

(2) de ha viszont ezt a művet
fel szeretnék használni,
nem elég egy engedélye,
az összeset meg kell várni.

6. § (1) Közös műnél, bárkié is,
a jogot annak osztják,
aki kezdeményezésére
a művet megalkották.

(2) Közös műnek minősül
minden olyan dolog,
hol szerzőkre felbontani
a részeket nem tudod.

Gyűjteményes mű

7. § (1) Védelemben részesül még
az eredetiség végett
a válogatott gyűjtemény,
még ha a forrás nem is védett.

(2) De hiába gyűjtöd össze
közös műbe őket,
a szerzők jogát nem csorbítja,
hogy felhasználtad őket.

(3) A mű tartalmi eleme,
gyűjtés ide-oda,
nem kerül a kezedbe,
megmarad a joga.

8. § Ha a művet név nélkül
vagy felvett névvel adják,
míg a szerző fel nem bukkan,
a jogot a közlők kapják.

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

9. § (1) Ha a műved elkészült,
a szerzői jog védi
(2) le sem mondhatsz róla,
más hiába is kéri.

(3) A vagyoni jog téged illet,
s ha tovább akarnád adni,
pár bekezdés megengedi, de
(4) meg kell hozzá halni.

(5) Ha valakik örököltek,
dönthetnek ők szabadon,
egymás között cserélhetnek,
kié lesz a jutalom.

(6) Végül, ha a törvény úgy szól,
a jog mégis másra szállhat,
és ki kapja, cserélheti,
bár útjába szerződés állhat.

Élettered

Szeresd e helyet
Egész életedben, népem;
Ez nevelt, s egy percben
E helyen lesz véged.

E hely egyetlen,
Mely teret enged néked;
Nem érdekes, megfelel-e:
e helyen kell élned.

E helyen, melyen rengeteg
embernek vére kélt;
E hely, melyhez egy-egy szent nevet
Egy ezredév lemért.

E helyért verekedett
fegyveresek serege;
s érezte ellenség: remek
e vezér kezének ereje.

Szép élet! E helyen ment
véres jelképed,
s vére kélt ezreknek,
mert éppen megvédtek.

S rengeteg szenvedés mellett,
verekedéseknek élve,
kevesebben, de remélve,
Él nemzet e térbe'.

S népek helye, e rengeteg!
Tefeléd éled e kérés:
"Egy ezredévnek szenvedése
Kér éltet, élte végét!"

Nem lehet! E rengeteg kebel
feleslegesen ereszt vért?
S keservben ezer meg ezer
kebel reped szerte-szét.

Nem lehet! Egy edzett, eszes,
és szent vélemény
nem élhet feleslegesen,
kell még egy remény!

Még kell, még lesz egyszer
egy szebb élet, melyben
kellemes zenére epedez
ezreknek éneke.

De lehet helyette - ez kell? -,
Életek remek vége,
s e temetkezés felett
egy nép éldegélhet vérbe'.

S e tér mellett, mely nemzetet temet,
népek fekszenek,
s benne emberek ezrének
szeme csepeg.

E helyet szeresd
Egész életedben, népem;
Ez éltet, s esetleg
E helyen lesz véged.

E hely egyetlen,
Mely teret enged néked;
Nem érdekes, megfelel-e:
e helyen kell élned.