Betű alól nincs felmentés

lámpalázas folyóparton ültem,

mikor úgy döntött a tavasz,

hogy fehér szellőként simogatja fülem.

sekély vízben  táncoltam ravasz

keringőt, s a mosolyfelhő rámkacsintott

a meztelen virágillatok erdejéből.

a fürge szembogár, mely ide-oda röpködött,

most megpihent vállamon.

melyen már mosolyognak a szeplők 

Minden kezdet nehéz.Talán ez a kezdet a legnehezebb... Mert saját gondolataim írom le. És az ember attól fél legjobban, amit saját kezével alkotott. Mert csak arról tudjuk biztosan, hogy mire képes. És a szónak hatalma van, óriási hatalma. Írni szeretnék. Gondolataim szavakba önteni, anélkül, hogy valaki ismerne. Egy ismeretlen szeretnék maradni, egy betűvető, akinek megváltás az írás...de ugyanakkor szörnyű kín. Kín, mert minden mondattal küzdeni kell, minden megszületett gondolat szárnyalni akar. És a szárnyakat én faragom...