BrandyStone blogja

Most még nagyon kell.
Erőm, ne hagyj el...
Nem akarok már sírni...
De nem tudom visszatartani.
Éles szúrás a torkomban,
A fájdalom tart markában.
Kártyavárként omlok össze,
A földről nem jutok messze...
De senki ne lássa bánatom.
Nem kell nekem a szánalom.
Csak erőm ne hagyj el!
A sötétben ne vesszek el!
Nem ragadhatok itt,
Tennem kell valamit!
Gyenge karom emeld fel!
Megfáradt lábam inditsd el!
Megtalálom még a fényt,
Mert él bennem a remény!

Ez egy videó,amit azért készitettem,hogy életkedvet adjon az embereknek,amikor szükségük van rá:http://www.youtube.com/watch?v=aVQrfqmoOEE

A Hold az égen most  oly kerek... 
A hó lepte dombok felett…         
A Tél öltöztette fehérbe,  
És ez lett legszebb éke.
Hiába a hideg,mi betemet.
Szívemben tüzet rak a szeretet.

Egy hóember nevet rám.
Mosolyra húzódik szám.
Csengők csendülnek fejemben.

Gyönyörködök a leheletemben.
Felhőket formál,majd eltűnik...
Ahogyan a rosszkedv,szertefoszlik.

Színes fényfoltok pislákolnak...
A szívemig s tovább hatolnak.
Önfeledt gyermeki zajt hallok.
Látom,hogy játszanak és boldogok.
Érzem...
Nézem...
Régen így húzott Apu a szánon.
És lépteim megszaporázom.

 Az otthon melege már úgy vár...
Egy karácsonnyal nem ér fel ezer nyár.
Kakaó és mézeskalács illata száll...
A fa már teljes pompájában áll.

Minden jól van.Karácsony van.

A tükörben láttam magam.
Hosszú,göndör,barna hajam.
Ahogy lassan végigsimítottam.
Ezer emlékünk benne láttam. 

(Igazán csak magamat látom.
De ott derengsz,mint egy álom.)
Úgy éreztem sose leszek magam.
Érezte szívem,hitte az agyam. 

Víz mossa a partot.
Még őrizzük a titkot.
De a belső tenger erősebb,
Nem foghat rajta az erő sem. 

Azt hiszem,megijedtem.
A kezed elengedtem.
Hosszú ideig tartott,
Míg beismertem a kudarcot. 

Halálos ítéletet mondtam,
Magam alatt a fát vágtam.
Csak így menthettem meg a lelked,
Hogy az már ne bántson Téged. 

Remélem tudod és megérted,
A belső hang soha nem téved.
A keresztet magam vállaltam.
Tudnod kell,hogy majdnem belehaltam. 

A tükörben,ahogy néztem magam.
Hosszú,barna,göndör hajam.
Éles pengével levágtam.
Az emlékedtől megszabadultam. 

A múltam lezártam.
És új én-t tápláltam.
Boldogságot csak így találtam,
Hogy magam "feláldoztam”.

Csodálat

http://www.youtube.com/watch?v=RVrB18-aZLk

 Leírhatatlan érzés
Nincs előle menekvés
Bennem el nem múlhat
A CSODÁLAT...
Ahogy nézem az eget
Előttem minden lepereg
Évszázadok,évezredek
És a Nap még mindig meleg
A felhők ugyanúgy szállnak
Állandó része ez a világnak
Örök körforgás
Itt nincs változás
A CSODÁLAT
El nem múlhat!!!!