Borivoje blogja
BarátságÜveggolyó
Hajnalban még fázósan indultam el
Lehajtott fejjel a vén,kiszolgált buszra
Álmosan bámult rám a sok ócska panel
Szürke magányát köd mögé rejtette az utca
Szívemben mégis langymelegség sarjadt
S mint karácsony előtt a vásott kisgyerek
Ki az ajándékról álmodik,melyet majd kap
Vártam,hogy fogyjanak köztünk a kilométerek
Hiszen a távolság üveggolyó csupán
Mit elalvás előtt kapott a kis Balázs
Talán mert félt egyedül,szánva és sután
Hiányzott neki a mosoly,s a vígasztalás
Megszűnt a külvilág,csak mi voltunk,ketten
Szóba került sok vers,költő,öröm és bánat
A körúti kávézó csendjében egy Barátra leltem
Mellénk telepedett szépség,s bűnbocsánat
Egy boldog nappal köszönt el az ősz
S búcsúzott a magam-teremtette árva
A szélmalmokkal harcoló búsképű hős
lelkét bíborban óvja egy daloló madárka
(Köszönettel november 24 emlékére)
